OkosHír: A Nemzetgazdasági Minisztérium által közölt terméklista szerint a vizsgált termékek több mint háromnegyedének ára csökkent. Az árrésstop intézkedés harminc termékkategóriát érint. A listán szereplő adatok szerint harminc termék ára jelentősen, közel a felével csökkent. A legnagyobb árcsökkenés a tejtermékeknél volt megfigyelhető. A harminc leginkább leszállított árú termékből huszonöt tej vagy tejtermék. A vaj, egyes joghurtok, sajtok és a tejföl ára is csökkent.

Hétfőtől életbe lépett az árrésstop, melynek értelmében a kereskedői árrés bizonyos termékeknél nem haladhatja meg a tíz százalékot.

A tejtermékek esetében a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) és az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) adatai alapján 2025 januárjában a tejföl esetében 128,9 százalékos volt az eltérés a beszerzési és a fogyasztói ár között. A gyümölcsjoghurtnál ez 87, a vaj esetében pedig 86 százalék volt.

A natúr joghurtnál 74,9 százalékos árrést alkalmaztak, a túrót pedig 69 százalékkal árulták többért az üzletek a beszerzési árhoz viszonyítva.

A kiskereskedelemben termékenként eltérő az alkalmazott árrés nagysága, melyet a belső árpolitika, a beszállítókkal való megállapodások és a piaci helyzet befolyásol.

Molnár Dániel, a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség elemzője szerint a saját márkás liszteknél jellemzően tíz százalék alatt, míg a gyártói márkáknál akár hetven százalék felett is alakult a különbözet a beszerzési ár és a fogyasztói ár között. Hasonló eltérés a tej esetében is megjelenik 16, illetve hatvanszázalékos aránnyal. A gyártói márkás trappista sajt esetében harminc százalékos, míg a csirkemellfilénél 3,5 százalékos az árrés.

A kiskereskedők az alapvető élelmiszereken magasabb árrést alkalmazhatnak. Az árrésstop csak a nagyobb, egymilliárd forintot meghaladó éves forgalmat lebonyolító üzleteket érinti. A kisebb üzletek esetében a legnagyobb vonzerőt a kényelem és az elérhetőség jelenti.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

• Nyelvi eszközök: Az eredeti cikk több helyen is érzelmi töltetű szavakat használt, mint például „látványosan”, „igen jelentős”, „szembetűnő”, melyek célja a hatás fokozása volt.
• Feltételezések: A cikk feltételezi, hogy a tejtermékeknél tapasztalt magas árrés indokolatlan volt, anélkül, hogy a kereskedők szempontjait is bemutatná.
• Állítások valóságtartalma: A cikkben szereplő adatok a KSH és az AKI adataira hivatkoznak, melyek hitelessége feltételezhető, de a cikk nem tartalmazza a pontos forrásokat.
• Konklúzió: A cikk azt sugallja, hogy az árrésstop intézkedés pozitív hatással van a fogyasztókra, mivel csökkenti az élelmiszerek árát.
• Hatás a magyar közéletre: Az árrésstop intézkedés hatással lehet a kiskereskedelmi szektorra, különösen a nagyobb üzletekre, és befolyásolhatja a fogyasztói árakat, valamint a vásárlói szokásokat.

(Forrás: demokrata.hu)