OkosHír: A Fitch Ratings hitelminősítő a múlt héten stabilról negatívra rontotta Magyarország kilátásait, amely döntés okairól a Portfolio megkérdezte Malgorzata Krzywicka elemzőt. A Fitch Ratings a közelmúltban módosította Magyarország hitelminősítési kilátásait, stabilról negatívra rontva azt. Ennek eredményeként a BBB besorolás negatív kilátásokkal csupán egy szinttel áll a „bóvli” kategóriaként ismert spekulatív szint felett a hitelminősítő rangsorában. Malgorzata Krzywicka, a Fitch elemzője a Portfolio megkeresésére részletezte a leminősítés hátterét. Elmondása szerint a magyar kormány idénre és a következő évre is jelentős költségvetési lazítás mellett döntött. A fiskális politika kiszámíthatóságát gyengítette a többszöri módosítások sorozata.

A kormányzat idén 5 százalékos hiánnyal számol a korábban tervezett 3,7 százalék helyett. A Fitch előrejelzése szerint jövőre ez az érték elérheti az 5,6 százalékot. A hitelminősítő úgy véli, hogy az a korábbi középtávú terv, miszerint 2026-ra a hiány 3 százalék alá csökken, mára irreálissá vált.

A magas államadósság arányát a Fitch sebezhetőségi tényezőnek ítélte. Emellett a kilátásokat rontó tényezők között szerepelt, hogy a 2026-os választások előtt csekély az esély „fiskális konszolidáció elérésére”, és a választásokat követően is legfeljebb lassú, fokozatos korrekció várható.

A gazdasági lap kérdésére a Fitch szakértője hozzátette, hogy az amerikai pénzügyi „védőpajzs”, azaz a swap line szerepét nem vették figyelembe a hitelminősítés során, mivel nem rendelkeztek érdemi információval a konstrukcióról. Krzywicka szerint Orbán Viktor miniszterelnök nyilatkozata a swap line-ról „sokkal inkább politikai természetű volt”, és felveti a kérdést, hogy egyáltalán szükség van-e ilyenre a gazdaságpolitikának a választások előtt.

(Forrás: AlfaHir.hu)
Kép: Facebook/screenshot

OkosHír: A magyar parlament szerdán megszavazta azt az indítványt, amely megduplázza a díjmentesen felvehető készpénz összeghatárát, 150 ezer forintról 300 ezer forintra emelve azt. Ez a lépés potenciálisan több milliárd forint megtakarítást jelenthet a banki ügyfelek számára, állítja Z. Kárpát Dániel, a Jobbik országgyűlési képviselője. A jogszabály-módosítás értelmében a magánszemélyek havonta legfeljebb két alkalommal, összesen 300 ezer forintot vehetnek fel díjmentesen bankautomatákból. Az intézkedés tizenkét év után frissíti a korábbi, 150 ezer forintos limitet, amely 2014 óta volt érvényben. A változás a hitelkeret terhére történő készpénzfelvételekre is kiterjed.

Z. Kárpát Dániel, aki a Fogyasztóvédelmi Albizottság elnökeként már egy éve szorgalmazta az emelést, sikernek könyveli el a javaslat elfogadását. Korábban az albizottság 250 ezer forintos összeghatár mellett döntött, de a képviselő már akkor is jelezte, hogy az inflációs folyamatok miatt ez az összeg valószínűleg nem lesz elegendő. Elmondása szerint a módosítás révén „több milliárd forintnyi összeg a banki ügyfelek zsebében marad”.

A képviselő hangsúlyozta, hogy pártja továbbra is küzd az átlagbérig ingyenes bankolásért, valamint a devizakárosultak igazságtételéért. Hozzátette, hogy a Banki Károsultak Fogyasztóvédelmi Szövetségével együttműködve a teljes fogyasztóvédelmi portfóliót igyekeznek felölelni, azzal a céllal, hogy „mindenhol az egyes embert, a polgárt védjék a nagy hálózatokkal szemben”.

Háttér és további tervek

Az ingyenes készpénzfelvételi limit emelésének szükségességét a gazdasági bizottság is indokoltnak tartotta, tekintettel az elmúlt több mint egy évtizedes inflációra. A Magyar Bankszövetség korábban tiltakozott a javaslat ellen, arra hivatkozva, hogy az intézkedés lényegesen nagyobb közvetett költséggel jár, mint amekkora a látszólagos közvetlen haszna, és a limit emelése helyett a tranzakciós illetéket kellene csökkenteni. Véleményük szerint a 0,9 százalékos tranzakciós illeték fennállása mellett a tervezett intézkedés csak a banki elvonások emelésének egy újabb módja, amit a bankoknak be kell fizetniük, és ezt az ügyfelek más formában fogják megfizetni, akár azok is, akik nem használnak készpénzt.

A változás elfogadása esetén a bankoknak és pénzintézeteknek új technikai és elszámolási szabályokat kell bevezetniük a magasabb összeghatár kezelésére. Az Országos Nyugdíjas Parlament üdvözölte a javaslatot, kiemelve, hogy az enyhíti az időseket hátrányosan érintő, idejétmúlt keretfeltételeket.

(Forrás: AlfaHir.hu)