OkosHír:

A 2022-es PISA-felmérésben, melyet a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) koordinált, a kreatív gondolkodást is vizsgálták a 15 éves diákok körében a hagyományos kompetenciák mellett. A felmérés eredményei szerint a magyar diákok teljesítménye ezen a területen az átlag alatt maradt.

A Tárki Társadalomkutatási Intézet 2024-es Társadalmi Riportjában megjelent tanulmány szerint a kreatív gondolkodás fejlesztésére fókuszáló oktatási rendszerekkel rendelkező országokban a diákok eredményesebbek. A tanulmány a legkreatívabb tanulók között említi Szingapúrt, Kanadát, Dél-Koreát és Ausztráliát.

A PISA a kreativitást „eredeti, releváns és hasznos problémamegoldó tevékenységként” definiálja. A kreativitás fejlesztését a globális kihívásokra való adekvát válaszadás képességének szempontjából tartják fontosnak.

A felmérés a tanulók kritikai gondolkodását és a kreativitásukat négy területen mérte, a válaszokat pedig relevanciájuk és eredetiségük alapján értékelték. A maximálisan elérhető pontszám 60 volt. Az eredmények szerint a legjobban teljesítő országok között több európai és ázsiai ország is szerepel, például Észtország, Finnország, Portugália, Szingapúr és Dél-Korea.

A magyar diákok a mások ötleteinek megítélésében és továbbfejlesztésében mutattak gyengébb teljesítményt. Az OECD-országokban általában a vizuális kifejezés területén érték el a legjobb eredményeket, míg a társadalmi problémamegoldás terén a leggyengébbet.

Az eredmények azt mutatják, hogy minél kiegyenlítettebb egy ország tanulóinak teljesítménye, annál magasabb szintet érnek el a kreatív gondolkodás terén. Dániában, Észtországban, Koreában, Lettországban, Portugáliában és Szingapúrban a diákok átlag feletti kreatív gondolkodással rendelkeznek, és a teljesítményük között is kisebb az eltérés. Finnországban az OECD-átlag feletti pontszámot nagyobb teljesítménybeli különbségekkel érték el a diákok.

A magyar diákok az OECD-átlagtól eltérően nagyobb arányban jelezték, hogy szeretnek komplex problémákat megoldani, ugyanakkor kevésbé érzik magukat kreatívnak az átlagnál.

A PISA-felmérésben részt vevő diákok 90 százaléka olyan iskolába jár, ahol az intézményvezető hisz a kreativitás fejlesztésében. Ugyanakkor a magyarországi iskolaigazgatók az OECD-átlagnál nagyobb arányban gondolják, hogy tanulóik nem tudnak komplex feladatokat megoldani és új dolgokat kitalálni.

A diákok több mint fele nem hisz abban, hogy a kreativitás fejleszthető, és inkább velük született adottságnak tekintik. Magyarországon a diákok 40 százaléka gondolja úgy, hogy a kreativitás fejleszthető.

A felmérés szerint a lányok minden országban kreatívabbak, mint a fiúk. Az OECD-országokban a lányok átlagosan 29 ponttal értek el többet, mint a fiúk. Magyarországon a nemek közötti különbség kisebb az átlagnál. A tanulói teljesítményre a családi háttér is hatással van. A kreativitást legerősebben Romániában, Magyarországon és Bulgáriában befolyásolta a családi helyzet. A magasabb társadalmi-gazdasági státuszú tanulók átlagosan 9,5 ponttal jobban teljesítettek a kreatív gondolkodásban, de Bulgária, Magyarország, Izrael, Románia, Szlovákia és Peru esetében ez a különbség több mint 12 pont volt.

Egyes vélemények szerint Magyarországon a hazai oktatási rendszer térben és időben is rugalmatlannak számít, ami nehezíti a kreatív programok alkalmazását. Példaként említik az osztálytermek elrendezését és a tanórák hosszát.

A megkérdezett pedagógusok szerint több tényező akadályozza a kreatív gondolkodás fejlesztését, ezek a tényezők a cikkben nem kerültek részletezésre.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

Az eredeti cikk több ponton is alkalmazott olyan nyelvi eszközöket, melyek befolyásolhatták az olvasó véleményét. Például a „jól teljesítő országok” kifejezés sugallja, hogy a kreativitás magas szintje egyértelműen pozitív, anélkül, hogy más tényezőket is figyelembe venne. A cikk tartalmazott következtetésként tálalt feltételezéseket is, mint például azt, hogy a magyar diákok nehezen tudnak belehelyezkedni mások helyzetébe, ami egyetlen felmérés eredményeire alapozva túlzó általánosítás.

A cikkben tett állítások nagyrészt megfelelnek a valóságnak, amennyiben a PISA-felmérés eredményeire és a hivatkozott tanulmányra támaszkodnak. Azonban fontos megjegyezni, hogy egyetlen felmérés eredményei nem feltétlenül tükrözik a teljes valóságot, és az ok-okozati összefüggések megállapítása is óvatosságot igényel.

A cikkben leírtakból arra lehet következtetni, hogy a kreatív gondolkodás fejlesztése fontos terület a magyar oktatásban, és hogy ezen a téren van még hova fejlődni. Az esemény hatása a magyar közéletre abban nyilvánulhat meg, hogy felhívja a figyelmet az oktatási rendszer hiányosságaira, és ösztönözheti a kreativitást fejlesztő programok bevezetését.

(Forrás: telex.hu)