OkosHír: 2025 januárjában az infláció 5,5 százalékos volt az előző év azonos időszakához képest. Ezt a növekedést elsősorban a szolgáltatások (8,5 százalék) és az élelmiszerek (6 százalék) áremelkedése okozta.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) nem közöl külön „bolti inflációt”, de a kiskereskedelmi adatokból ez becsülhető. A számítás alapja a folyó áron mért bolti forgalom és a KSH által számított volumenváltozás hányadosa. Az eredmény az árváltozás hatását mutatja meg a forgalomnövekedésben.
A boltok forgalmában az élelmiszerek mellett háztartási termékek, tisztálkodószerek, alkoholos italok, ruhák és egyéb termékek is szerepelnek. Ezért a „bolti infláció” nem azonos az élelmiszer-inflációval.
A „bolti infláció” 2025 januárjában 4,5 százalék volt, ami 1,5 százalékponttal alacsonyabb, mint az élelmiszerek drágulása. Ez arra utal, hogy a többi termék ára kevésbé emelkedett.
A bolti árindex tartalmazza a dohánytermékek árait is. A KSH adatai szerint a dohánytermékek inflációja 2025 januárjában 5,3 százalék volt. Ez magasabb, mint a 4,5 százalékos „bolti infláció”, de a boltokban kapható egyéb termékek árai ellensúlyozhatták ezt a különbséget.
A 4,5 százalékos „bolti infláció” növekedést jelent a korábbi hónapokhoz képest, amikor ez az érték a nullához közelített. A teljes nemzetgazdasági árindex jelenleg 1 százalékponttal magasabb, mint a „bolti infláció”, ami főként a szolgáltatások áremelkedésének tulajdonítható.
A KSH 2025. március 11-én teszi közzé a februári inflációs adatokat. A Portfolio által megkérdezett elemzők 5,3 százalékos inflációt várnak. A számokban bizonytalanság lehet, mivel nem ismert, hogy a kormány és a boltok közötti tárgyalások milyen hatást gyakoroltak az árakra. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter egy korábbi rendezvényen azt mondta, hogy az élelmiszer-infláció elérheti a 7 százalékot februárban. Ha ez bekövetkezik, az a „bolti inflációt” is növelheti.
A szolgáltatások inflációja várhatóan csökken, mivel a 2024 eleji áremelések kikerülnek a bázisidőszakból. Az élelmiszerárak esetében nem várható jelentős lassulás, ezért előfordulhat, hogy a „bolti infláció” meghaladja a teljes fogyasztói árindexet.
Politikai kvízHol állsz a politikai palettán?15 kérdés, kb. 5 perc — kiderül, melyik politikai irányvonalhoz állsz a legközelebb, és melyik ismert politikussal gondolkodsz hasonlóan.Kvíz indításaTiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése
Az eredeti cikk több ponton is manipulálhatta az olvasót. Például a „rég nem látott szintre kúszott fel” kifejezés érzelmi hatást gyakorolhatott az olvasóra, sugallva a helyzet súlyosságát. A „lendületes növekedést elsősorban a szolgáltatások húzták” megfogalmazás pedig azt sugallhatja, hogy a szolgáltatások áremelkedése különösen problémás. A cikkben következtetésként tálalt feltételezések is szerepeltek, például amikor azt írták, hogy „ez arra enged következtetni, hogy a többi termék kevésbé drágult”. Ez a kijelentés nem feltétlenül igaz, hiszen más tényezők is befolyásolhatják a „bolti inflációt”. A cikkben tett állítások nagyrészt megfelelnek a valóságnak, de a megfogalmazásukkal befolyásolhatták az olvasó véleményét. A cikkben leírtakból arra lehet következtetni, hogy az infláció továbbra is jelentős probléma Magyarországon, és a bolti árak emelkedése eltér az élelmiszer-inflációtól. Az esemény hatással lehet a magyar közéletre, mivel az infláció fontos téma a közvéleményben, és a kormány intézkedései befolyásolhatják az árak alakulását.
