Gazdaság

Elemzői várakozások a februári inflációs adatok kapcsán

OkosHír:

A januári inflációs adat, amely 5,5 százalékos árindexet és 5,8 százalékos maginflációt mutatott, a vártnál nagyobb áremelkedéseket jelzett 2025 elején. Ez a váratlan adat felülírta a 2025-re vonatkozó korábbi előrejelzéseket. A Magyar Nemzeti Bank korábbi, 3,3-4,1 százalékos éves átlagos inflációs előrejelzése, valamint az elemzői prognózisok is módosításra szorulhatnak.

A Portfolio felmérése szerint a februári infláció várhatóan 5,3 százalék lehet.

Becsey Zsolt, az Unicredit vezető elemzője szerint a mérséklődés ellenére az inflációs bizonytalanság továbbra is fennáll. Véleménye szerint az alapélelmiszereknél tapasztalható lassulás ellenére az ársapkák bejelentése a kereskedőket arra ösztönözhette, hogy az év hátralévő részére tervezett áremeléseket előrehozzák. A szolgáltatásoknál a banki tranzakciós költségek áthárítása befolyásolhatta az indexet, míg az üzemanyagárak csökkenése lefelé húzhatta azt. Becsey szerint a maginfláció alakulása különösen fontos lesz, és az is, hogy eléri-e vagy meghaladja a 6 százalékot.

Virovácz Péter, az ING Bank közgazdásza szerint a februári inflációs adat a januárihoz képest mérséklődést mutathat. A hó/hó árindex várhatóan 0,5 százalék lehet. Ugyanakkor ez az áremelkedési ütem még mindig magasnak tekinthető, mivel a 2016-2020 közötti időszakban a februári egyhavi átárazás jellemzően 0,2-0,3 százalék volt.

Balog-Béki Márta, az MBH Bank elemzője szerint a magas inflációért a nyersanyagok drágulása, a forint gyengülése, a kormányzati adólépések, a béremelkedés és az inflációs várakozások egyaránt felelősek. Az elemzők hangsúlyozzák, hogy az inflációs pálya magasabban van a korábban vártnál. A dezinfláció magasabb szintről indulhat, mint korábban várták.

A piaci szakértők többsége szerint az idei inflációs csúcsot már láthattuk, de egyes pesszimistább vélemények szerint az év során 6 százalék körüli árindex is előfordulhat. Az év végére várt infláció mértéke 3,9 százalékról 4,6 százalékra emelkedett.

Balog-Béki Márta szerint a kormány költségvetési lazítása növelheti a fogyasztást, ami a vállalatok árazási erejének megmaradásához vezethet. Ezzel szemben a forint erősödése hűtheti az inflációt. Emellett a fegyvernyugvás esélye az orosz-ukrán konfliktusban a gázárak csökkenéséhez vezethet.

Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő szakértője szerint az inflációs pálya körül három fő kockázat van jelen, de ezek nincsenek részletezve.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

Nyelvi eszközök: Az eredeti cikkben a „jókora meglepetés”, „alapjaiban írja át”, „pezsgődurrogtatásra” kifejezések érzelmi hatást próbáltak elérni. A „sokk” szó használata a februári adatok kapcsán dramatizáló hatású.
Feltételezések: Az ársapkák bejelentésének ellentétes hatásáról szóló rész feltételezésen alapul. A spekulánsok szerepe a gázárak emelkedésében nem lett megfelelően alátámasztva.
Állítások valóságtartalma: A cikkben szereplő inflációs adatok és elemzői vélemények valóságtartalma a KSH és az érintett szakértők publikációinak ellenőrzésével állapítható meg.
Konklúzió: A cikkből az a konklúzió vonható le, hogy az inflációs helyzet továbbra is bizonytalan, és a januári adatok váratlan alakulása miatt a korábbi előrejelzések felülvizsgálata szükséges.
Hatás a magyar közéletre: Az inflációs helyzet alakulása befolyásolhatja a gazdaságpolitikai döntéseket, a lakosság vásárlóerejét és a pénzügyi piacok működését.

(Forrás: portfolio.hu)

Gazdaság

Trump vámokkal fenyegeti Kanadát és az Európai Uniót

OkosHír:

Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke, március 27-én a Truth Social platformon közzétett egy bejegyzést, amelyben vámokkal fenyegette Kanadát és az Európai Uniót. A bejegyzés szerint, ha az Európai Unió és Kanada együttműködnek az Egyesült Államok gazdasági károsításában, az Egyesült Államok jelentős vámokat vet ki mindkettőre.

A bejegyzés nem részletezi, hogy Trump milyen konkrét lépésekben látja az említett országok Amerika-ellenes együttműködését. Az sem egyértelmű, hogy Trump az Európai Uniót egyetlen országnak tekinti-e, vagy más oka volt a pontatlan megfogalmazásnak.

Az Egyesült Államok korábban 25 százalékos védővámokat vezetett be Kanada és az Európai Unió ellen. A kanadai vámokat április 2-ig felfüggesztették. Kanada és az Európai Unió is ellenvámokat jelentett be válaszul. Mark Carney kanadai miniszterelnök és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is kritizálták a vámintézkedéseket.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

Az eredeti cikk több ponton is érzelmileg befolyásoló nyelvezetet használt. Például a „már megint” kifejezés sugallja, hogy Trump viselkedése ismétlődő és negatív. A „Trump pontosan miben látja Kanada és az EU Amerika-ellenes összeesküvését” mondat összeesküvés-elméletet sejtet, ami nem feltétlenül állja meg a helyét. A „ha elvesztette volna a fonalat” megjegyzés pedig lekicsinylő Trump intézkedéseivel kapcsolatban. A cikkben tett állítások megfelelnek a valóságnak, amennyiben a tények helyesek, de a megfogalmazás elfogult lehet. A cikk konklúziója az, hogy Trump vámháborút folytat, ami negatív hatással lehet a nemzetközi kereskedelemre.

(Forrás: telex.hu)

(Kép: Facebook/Donald J. Trump)

Tovább

Belföld

Budapesti Közgyűlés elfogadta a BKK és BKV 2025-ös üzleti tervét

OkosHír:

A Budapesti Közgyűlés 2025. március 27-én 22 igen szavazattal, 9 ellenében elfogadta a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) és a BKV idei üzleti tervét.

A Karácsony Gergely főpolgármester által benyújtott előterjesztés szerint a közösségi közlekedés használatának ösztönzése és a megfizethetőség továbbra is fontos szempont. A tarifaszövetségi megállapodás értelmében a kölcsönös bérletelfogadás 2024. március 1-jei bevezetésével kialakított bérletárak nem változnak.

Az előterjesztés szerint a jegyek árában nem tervezik az infláció teljes mértékű érvényesítését, és nem cél a más nagyvárosok díjainak meghaladása sem. Azonban az eseti és napijegyek árainak 10-20 százalékos emelése várhatóan mintegy nettó 880 millió forint többletbevételt eredményezhet évente. Ezzel a budapesti vonaljegy ára 450 forintról 500 forintra emelkedne.

A döntés értelmében a helyszínen váltott vonaljegy ára 600 forintról 700 forintra, a tíz darabos gyűjtőjegy 4000 forintról 4500 forintra, a 30 perces jegy pedig 530 forintról 600 forintra emelkedik.

A közgyűlés arról is határozott, hogy októbertől a bérlettel rendelkezők számára a 100E vonalon történő utazáshoz kedvezményes kiegészítő repülőtéri vonaljegyet vezetnek be, melynek ára az előreváltott vonaljegy árának kétszerese lesz. Az ebből adódó bevételkiesést a bruttó 2200 forintos repülőtéri vonaljegy árának bruttó 2500 forintra emelésével tervezik ellentételezni.

A testület nem tárgyalta Vitézy Dávidnak, a Podmaniczky Mozgalom frakcióvezetőjének javaslatát a belső-erzsébetvárosi sétálóutcák kiterjesztéséről. Karácsony Gergely főpolgármester közölte, hogy Niedermüller Péter VII. kerületi polgármester egyeztetést kért az önkormányzattal a kérdésben.

A közösségi költségvetési program első négy ciklusáról készített hatásvizsgálattal kapcsolatban Vitézy Dávid javaslatára a közgyűlés úgy döntött, hogy megvizsgálják, hogyan lehet elérni, hogy a jövőben a rendelkezésre álló forrásokból olyan projektek valósuljanak meg, amelyek hatékonyabban szolgálják Budapest fejlődését, megvalósításuk gyorsabb és jobban segítik a területi kiegyenlítődést.

A képviselők döntöttek a Fővárosi Szociális Közalapítvány tagjairól is. Szentkirályi Alexandra, a Fidesz-KDNP frakcióvezetője megismételte, hogy a párt továbbra sem támogatja Bódis Krisztina közalapítványi tagságát.

Bujdosó Anna (Tisza Párt) szerint olyan szakemberekre van szükség, mint Bódis Krisztina, és Incze Zsuzsa sokat tett a gyermekvédelemért.

Gulyás Gergely Kristóf (Fidesz-KDNP) felvetette, hogy a főváros egy olyan civil szervezet működését támogatja, amely drogfogyasztással kapcsolatos tanácsokat ad, és megkérdőjelezte ennek helyességét.

Karácsony Gergely válaszában hangsúlyozta, hogy a főváros elkötelezett a drogfüggők segítése mellett.

Barna Judit (Tisza Párt) jelezte, hogy pártjának fenntartásai vannak az alapítvány működésével kapcsolatban, ezért jelöltek két tagot a kuratóriumba, míg a Fidesz nem nevezett meg jelöltet.

Az árvízvédelmi pályázatok benyújtására vonatkozó javaslat tárgyalásakor civilek is felszólaltak a Római-part árvízvédelmével kapcsolatban. Az ülés előtt a Rom-part egyesület demonstrációt tartott.

Olti Gergely helyi lakos kifogásolta, hogy a Királyok útja – Nánási útra épített mobilgát kettévágná Óbudát. Tálosné Vass Katalin, a Civilek a Római-partért Egyesület képviseletében arról beszélt, hogy a Nánási úti gát nagyobb biztonságot jelent.

Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy a főváros már költött uniós forrást a projektre, így ha nem tudja befejezni, vissza kell fizetnie a pénzt.

A képviselők megszavazták a Podmaniczky Mozgalom előterjesztését arról, hogy a főpolgármester tegyen javaslatot a főváros díszvilágításáról szóló önkormányzati rendelet módosítására, ami hajnali 1 óráig meghosszabbítja a díszvilágítás üzemidejét a május 15. és szeptember 30. közötti nyári időszak alatt az UNESCO világörökségi helyszínnek számító budapesti Duna-partok és a Budai Várnegyed világörökségi területén.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

Nyelvi eszközök: Az eredeti cikk több helyen is érzelmileg színezett nyelvezetet használt. Például a „nincs helye” kifejezés Bódis Krisztina közalapítványi tagságával kapcsolatban, vagy a „primitív módon támadni” Karácsony Gergely megfogalmazása.
Feltételezések: A cikkben több feltételezés is megjelent következtetésként. Például, hogy a jegyáremelésből származó többletbevétel pontosan 880 millió forint lesz, vagy hogy a Nánási úti gát nagyobb biztonságot jelent. Ezek az állítások forrásmegjelölés nélkül szerepeltek.
Állítások valóságtartalma: A cikkben szereplő állítások tényként kezeltek bizonyos politikai álláspontokat (pl. Bódis Krisztina véleménye a rezsicsökkentésről), anélkül, hogy ezeket kontextusba helyezték volna.
Konklúzió: A cikkből arra lehet következtetni, hogy a Budapesti Közgyűlés fontos döntéseket hozott a közlekedés, a szociális ellátás és az árvízvédelem területén, miközben politikai viták is zajlottak.
Hatás a magyar közéletre: A döntések hatással lehetnek a budapesti közlekedés áraira és minőségére, a szociális ellátórendszer működésére, valamint a Római-part árvízvédelmére. A politikai viták tovább polarizálhatják a közvéleményt.

(Forrás: demokrata.hu)

(Kép: Facebook/BKK – Budapesti Közlekedési Központ)

Tovább