OkosHír: Egy friss kutatás szerint a bálnák vizelete hasonló funkciót tölthet be, mint az ürülékük, ami a tápanyagok eloszlását segíti az óceánokban. Korábbi kutatások már kimutatták, hogy a bálnaürülék fontos szerepet játszik az óceánok tápanyagtartalmának elosztásában azáltal, hogy a víz mélyéről a felszíni rétegekbe szállítja az ökoszisztéma számára fontos tápanyagokat. A Vermont Egyetem kutatása szerint a bálnák nagy mennyiségű tápanyagot szállítanak az óceán mélyéről, ahol táplálkoznak, a felszín közelébe, ahol levegőért jönnek fel, szaporodnak és utódokat hoznak világra. A kutatás szerint a tápanyagok jelentős része a vizeletből származik, de a bőrdarabkák, a bálnatetemek, a borjúürülék és a placenta is hozzájárulhat ehhez a folyamathoz.

A kutatók szerint a part menti területek alacsony nitrogénszinttel rendelkezhetnek, ami tiszta vizet eredményez. A nitrogén és más tápanyagok körforgása viszont fontos a fitoplanktonok (mikroszkopikus algák) növekedéséhez, amelyek táplálékot jelentenek különböző halfajok és gerinctelen tengeri állatok számára.

A Nature Communications folyóiratban megjelent tanulmány számításai szerint a nagytestű bálnák évente körülbelül 4000 tonna nitrogént szállítanak a trópusok és szubtrópusok alacsony tápanyagtartalmú tengerparti területeire, és több mint 45 000 tonna biomasszát biztosítanak. A bálnavadászat előtti időszakban ezek a számok magasabbak lehettek, egyes becslések szerint akár háromszor is.

Például, a hosszúszárnyú bálnák az Alaszkai-öbölben táplálkoznak, majd Hawaii-on szaporodnak. A kutatás szerint ezek az állatok kétszer annyi tápanyagot szállíthatnak ezen az útvonalon, mint a természetes fizikai folyamatok.

A kutatás egyik vezetője szerint a bálnák nagy területen táplálkoznak, de viszonylag kis helyen szaporodnak, így a tápanyagok koncentráltan jutnak a part menti ökoszisztémákba. A borjaknak kezdetben nincs energiájuk nagyobb távolságokat megtenni. Az állatok szaporodás után azért is maradhatnak a sekélyebb vizekben, mert ez eltompítja a hangjukat, ami fontos lehet a ragadozók elkerülése szempontjából.

A kifejlett bálnák nyáron magasabb szélességi fokokon táplálkoznak, és több tonnát híznak. Erre az energiára szükségük van, mivel télen több ezer kilométert vándorolnak a trópusi vidékekre anélkül, hogy táplálkoznának. A szürke bálnák például Oroszország mellett táplálkoznak, és Kalifornia déli területein párosodnak. A déli területeken a hosszúszárnyú bálnák az Antarktisztól vándorolnak a Costa Rica melletti vizekre, és itt naponta testsúlyuk egy részét veszíthetik el, miközben nitrogénben gazdag karbamidot vizelnek.

A kutatók megjegyezték, hogy a bálnavadászat 19. századi kezdete előtt ez a tápanyagelosztás jelentősebb lehetett. Azt is megemlítették, hogy a kutatás nem terjedt ki a kék bálnákra, mivel még nem áll rendelkezésre elegendő információ a szaporodási területeikről.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

Az eredeti cikk elsősorban tájékoztató jelleggel bír, de helyenként élénk képekkel (pl. „nagy bálna-szállítószalag”) próbálja megragadni az olvasó figyelmét. A cikkben tett állítások a Nature Communications folyóiratban megjelent tanulmányon alapulnak, így valóságtartalmuk feltételezhetően magas, bár a pontos forrásmegjelölés hiányzik. A cikk konklúziója, hogy a bálnák fontos szerepet játszanak az óceánok tápanyagellátásában, és a bálnavadászat csökkentette ezt a hatást. Az esemény közvetlen hatása a magyar közéletre nem valószínű, de felhívja a figyelmet a tengeri ökoszisztémák fontosságára és védelmére.

(Forrás: telex.hu)