Környezet

Ukrajnában csökkent az erdőterületek nagysága a háború idején

Közzétéve: 11 hónapja – Szerkesztő: Okoshír

A Bolognai Egyetem kutatói tanulmányt készítettek az ukrajnai háború erdőkre gyakorolt hatásáról. A Global Ecology and Conservation folyóiratban megjelent tanulmány műholdfelvételek elemzésével vizsgálta az erdőterületek változását. A kutatók gépi tanuláson alapuló algoritmust, a Random Forestet alkalmaztak a műholdfelvételeken az erdőterületek csökkenésének azonosítására. Roberto Cazzolla Gatti professzor, a kutatás vezetője szerint a biológiai sokféleségben és az ökoszisztéma folyamataiban okozott károkat nehéz számszerűsíteni.

Az elemzés szerint Ukrajna 2022-ben 808 négyzetkilométer, 2023-ban pedig 772 négyzetkilométer erdőt veszített. A veszteségek főként a háború sújtotta területeken koncentrálódtak. A Donyecki területen 180 négyzetkilométer, a Harkivi területen 181 négyzetkilométer, a Herszoni területen 214 négyzetkilométer, a Kijevi területen 268 négyzetkilométer, a Luhanszki területen pedig 195 négyzetkilométer volt a veszteség.

A kutatók szerint az erdőpusztulás egyik fő oka a tűz. Példaként említették a Herszoni területen 2022 márciusában észlelt erdőtüzeket, valamint a Mikolajivi terület déli részén található, orosz ellenőrzés alatt álló régiót, ahol a tüzek a terület becslések szerint 20-30 százalékát pusztították el. A kutatók hangsúlyozták, hogy a háború esetleges befejezése után környezetvédelmi politikára lesz szükség az ökoszisztémák helyreállításához.

Elemzés

Az eredeti cikk több ponton is érzelmi hatást próbált elérni. Például a „szörnyű emberveszteségek” kifejezés, illetve az „orosz agresszió” szóhasználat eleve negatív kontextust teremtett. A cikk következtetésként tálalta azt a feltételezést, hogy az orosz csapatok akadályozták a tűzoltást, ami nem feltétlenül bizonyított tény.

A cikkben tett állítások alapvetően megfelelnek a valóságnak, amennyiben a műholdfelvételek elemzése helyes eredményeket mutatott. Azonban a következtetések levonásánál óvatosabban kell eljárni, figyelembe véve más lehetséges okokat is (pl. természeti okok, korábbi erdőgazdálkodási gyakorlat).

A cikkben leírtakból arra a konklúzióra lehet jutni, hogy a háborús tevékenységek jelentős károkat okoznak az ukrajnai erdőterületekben. Ez hosszú távon negatív hatással lehet a környezetre, a biológiai sokféleségre és az ökoszisztéma szolgáltatásaira.

Az eseményeknek közvetlen hatása a magyar közéletre nincs, de felhívja a figyelmet a háborúk környezeti következményeire, és közvetve a klímaváltozás elleni fellépés fontosságára.

(Forrás: telex.hu)

Tetszett a cikkünk?
Az Okoshír 2024 novemberében azzal a céllal indult, hogy egy új, tiszta hangot képviseljen a magyar médiában. A három alapító a kezdetektől fogva, főállás mellett, önerőből készíti a tartalmakat. Mégis, az Okoshír rengeteg interjút, beszámolót és hírt szállít az olvasóknak. Ahhoz, hogy még több emberhez eljuthassunk, és magasabb minőségben még több interjút készíthessünk, kérjük, támogass minket!

👉 Támogasd az Okoshírt itt!

Hirdetés

Környezet

Kilenc hazai üzletlánc műanyaghasználatát rangsorolta a Greenpeace

Közzétéve: 4 napja – Szerkesztő: B. Kadosa

B. Kadosa

OkosHír: A Greenpeace és a Humusz Szövetség friss jelentése szerint a Spar végzett az első helyen a csomagolóanyagok visszaszorításáért tett intézkedések rangsorában. A vizsgált kilenc kiskereskedelmi lánc közül a Reál teljesítménye bizonyult a leggyengébbnek a környezetvédelmi szempontok alapján.

A Greenpeace Magyarország és a Humusz Szövetség második alkalommal mérte fel a hazai élelmiszer-üzletláncok hulladékcsökkentési tevékenységét. A vizsgálat az egyszer használatos műanyagok visszaszorítására, a csomagolásmentes kínálatra és az újrahasznosítási stratégiákra fókuszált. Az eredmények alapján a Spar megőrizte vezető pozícióját, míg a rangsor végén a Reál foglalt helyet.

A kutatás módszertana két pilléren nyugodott: a szervezetek aktivistái 39 üzletben végeztek helyszíni szemlét 2025 tavaszán. Ezzel párhuzamosan kérdőíves megkereséssel fordultak a láncokhoz, amelyre hat vállalat válaszolt érdemben. A CBA, a Coop és a Reál nem töltötte ki a kérdőívet, így őket kizárólag a bolti tapasztalatok alapján értékelték. A jelentés készítői megjegyezték, hogy a 2024-ben bevezetett kötelező visszaváltási rendszer (MOHU) jelentősen átalakította a piaci környezetet.

A rangsor eleje: Spar és Auchan

A Spar hét kategóriából hatban az élmezőnyben végzett, különösen az átláthatóság és az egyszer használatos zacskók kivezetése terén. A vállalatnál továbbra is elérhetőek az újratölthető italcsomagolások, és bővült a csomagolásmentes zöldségkínálat. Az Auchan megőrizte második helyét, bár az újratöltési lehetőségek terén visszalépést mutattak a korábbi mérésekhez képest. Mindkét lánc díjkötelessé tette a biológiailag lebomló zacskókat is, ösztönözve a vásárlókat a saját táskák használatára.

Vegyes teljesítmény a középmezőnyben

A Tesco a harmadik helyet szerezte meg, de a csomagolásmentes zöldségek kategóriájában az „erősen fejlesztendő” besorolást kapta. A Lidl a negyedik helyen zárt; náluk az újrahasznosítási gyakorlat javult, viszont a többutas italcsomagolásokat kivezették a kínálatból. A Coop és a CBA az ötödik és hatodik helyre került, elsősorban a csomagolásmentes frissáruk széles választékának köszönhetően. Ezek a láncok nem vettek részt az adatszolgáltatásban, ami rontotta az összesített pontszámukat.

A lista vége és a szabályozási környezet

Az Aldi és a Penny holtversenyben a hetedik helyen végzett, míg a sort a Reál zárta. Az Aldi esetében a stratégiai adatok hiánya és az újratölthető termékek hiánya okozott pontvesztést. A Reál üzleteiben az aktivisták továbbra is ingyenes műanyag zacskókkal találkoztak, és a lánc nem mutatott fel központi stratégiát a hulladékcsökkentésre. A Greenpeace kritikával illette az Energiaügyi Minisztériumot is, mivel szerintük az állami szabályozás nem ösztönzi eléggé az újrahasználható megoldásokat.

Tiszta.AI Manipuláció Elemzés

Narratíva és cél
A cikk elsődleges célja a lakossági nyomásgyakorlás a kiskereskedelmi láncokra és a döntéshozókra. A jelentés a „névvel megnevezés és megszégyenítés” (naming and shaming) technikáját alkalmazza a gyengébben teljesítő cégekkel szemben, miközben a Spar-t és az Auchan-t piaci etalonként állítja be.

Nyelvi eszközök
Az eredeti forrás több helyen használt szubjektív, érzelmi töltetű kifejezéseket. Például: „a lista végén pedig a Reál kullog”, vagy „Sajnos azonban az új rendszer…”. Ezek a fordulatok a szerző sajnálatát vagy rosszallását fejezik ki a tények puszta közlése helyett. A „bátrabb fellépést várnak” fordulat pedig morális elvárást fogalmaz meg a gazdasági szereplőkkel szemben.

Forráskezelés és hiányzó kontextus
A jelentés kizárólag a Greenpeace és a Humusz Szövetség szempontrendszerét tükrözi. Hiányzik a megszólított cégek (például a Reál vagy a Penny) válasza arra vonatkozóan, hogy miért nem töltötték ki a kérdőívet, vagy milyen gazdasági/logisztikai akadályai vannak az újratöltő pontok telepítésének. Az elemzés elhallgatja a visszaváltási rendszer (MOHU) bevezetésének hatalmas beruházási költségeit, amelyek rövid távon elszívhatták a forrásokat más zöld fejlesztésektől.

(Forrás: telex.hu)

🖤 Tetszett a cikkünk?
Napi 33 Ft-tal segítheted, hogy függetlenek maradjunk!

👉 Támogasd az Okoshírt itt!

Tovább

Környezet

Navracsics Tibor a Balaton ökológiai védelmét és mérsékelt fejlesztését sürgeti

Közzétéve: 2 hete – Szerkesztő: Monori Marcell

Monori Marcell

OkosHír: Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter szerint a Balaton-régió gazdasági értéke jelenleg meghaladja annak valós fenntarthatóságát. A politikus a térség ökológiai védelmét és a helyi lakosok életminőségének javítását jelölte meg elsődleges célként a beruházásokkal szemben.

A Balaton-régió jövőbeli fejlesztési irányairól tartott tájékoztatót Navracsics Tibor, ahol a térség hármas tagoltságát vázolta fel. A miniszter kijelentette, hogy a tó környéke egyszerre ökológiai rendszer, gazdasági vagyontárgy és lakóhely. Meglátása szerint a jelenlegi folyamatok fenntarthatatlanok, mivel az egyes funkciók közötti egyensúly megbomlott.

A politikus hangsúlyozta, hogy a térség természeti környezete rendkívül sérülékeny, amit a fejlesztési terveknek tiszteletben kell tartaniuk. Kiemelte, hogy a Balaton vagyontárgyként tekintve jelenleg túlértékelt, ami az ingatlanpiaci spekulációkra és a túlzott beépítésekre utalhat.

Az ingatlanpiaci nyomás és a lakhatási válság

A helyi lakosok életminősége központi eleme volt a felszólalásnak. Navracsics Tibor szerint fontos, hogy az itt élők ne érezzék magukat hátrányban a turistákkal szemben. A régió lakóhelyként számos nehézséggel küzd, amelyek megoldása nem tűr halasztást.

A megoldást a mértéktartó fejlesztésekben látja a kormányzat. Ezeknek az új irányelveknek összhangban kell állniuk a tó ökológiai egyensúlyával és a települések valódi lakófunkciójával. A miniszter szerint a turisztikai vonzerő növelése nem történhet a helyi közösségek kárára.

A nyilatkozat egyértelmű üzenetet küld a beruházóknak és az önkormányzatoknak a jövőbeli építési szabályozások szigorodásáról. A cél egy olyan hosszú távú stratégia kialakítása, amely megőrzi a Balaton természeti értékeit az utókor számára.

Tiszta.AI Manipuláció Elemzés

Narratíva és cél
A szöveg egyensúlyteremtő szerepben tünteti fel a politikust, aki a „nép” (helyi lakosok) és a természet védelmezőjeként lép fel a tőkeerős beruházókkal szemben. A cél a lakossági elégedetlenség csatornázása és a kormányzati kontroll erősítése a balatoni ingatlanfejlesztések felett.

Nyelvi eszközök
Az eredeti forrás olyan kontrasztos jelzőket használ, mint a „vagyontárgyként nézve túlértékelt” és a „lakóhelyként sok kihívással küzd”. Ez a megfogalmazás érzelmi azonosulást vált ki a helyiekből, miközben a gazdasági szereplőket negatív színben (túlértékeltség, spekuláció) tünteti fel. A „mértéktartó fejlesztés” kifejezés szándékosan homályos, lehetővé téve a politikai mérlegelést a konkrét jogszabályi definíciók helyett.

Hiányzó kontextus
A nyilatkozat nem tér ki arra, hogy az elmúlt évtizedek beépítései és ökológiai kárai milyen kormányzati vagy önkormányzati döntések következtében valósultak meg. Elhallgatja a konkrét jogszabályi terveket és a kiemelt beruházások rendszerét, amelyek gyakran éppen a „mértéktartás” ellenében hatnak.

(Forrás: demokrata.hu)

Kép: Navracsics Tibor/Facebook

🖤 Tetszett a cikkünk?
Napi 33 Ft-tal segítheted, hogy függetlenek maradjunk!

👉 Támogasd az Okoshírt itt!

Tovább