Hírek

Magyarország új mesterséges intelligencia stratégiája a kormány elé kerül

Palkovics László kormánybiztos bejelentése szerint a kormány várhatóan egy hónapon belül tárgyalja Magyarország átdolgozott mesterséges intelligencia (AI) stratégiáját. A bejelentés az AI in Business rendezvényen hangzott el.

A McKinsey előadói szerint a felsővezetők 92 százaléka a következő öt évben növelni tervezi a mesterséges intelligenciára fordított kiadásait.

Az AI in Business konferencián a résztvevők 82 százaléka jelezte, hogy cégüknél rendelkezésre áll elkülönített AI-büdzsé, amelyet a technológia megismerésére, használatára és AI alapú IT-megoldásokra fordítanak. A résztvevők 18 százaléka nem rendelkezik ilyen büdzsével, vagy még nem döntött a kérdésben.

A konferencián a résztvevők megvitatták, hogy a technológia fejlődése mely területeken hozhat jelentős változásokat, és milyen mértékű hatása lehet a mesterséges intelligenciának.

Elemzés

Az eredeti cikk több ponton is érzelmi hatást gyakorolt az olvasóra. Például a „digitalizációs és AI verseny már itt van velünk” megfogalmazás sürgető hangulatot keltett, mintha azonnal cselekedni kellene. A „nem véletlen, hogy a kormány is kiemelt helyen foglalkozik” fordulat azt sugallta, hogy a kormány helyes döntést hoz, anélkül, hogy ezt bizonyítaná. A „bízom benne, hogy ez most is sikerülni fog” kifejezés pedig személyes véleményt tartalmazott, ami nem objektív információ.

A cikkben tett állítások valóságtartalma nem minden esetben ellenőrizhető. A McKinsey előadóinak állítása például forrásmegjelölés nélkül szerepelt. A konferencia résztvevőinek százalékos aránya a megkérdezettek válaszain alapul, ami nem feltétlenül reprezentálja a teljes magyarországi vállalati szektort.

A cikk konklúziója az, hogy a mesterséges intelligencia területén jelentős fejlesztések várhatók Magyarországon, mind a kormányzati stratégia, mind a vállalati beruházások terén. Ez a fejlesztés hatással lehet a magyar gazdaságra és munkaerőpiacra, de ennek pontos mértéke és iránya nem állapítható meg a cikk alapján.

Az esemény hatása a magyar közéletre abban állhat, hogy felhívja a figyelmet a mesterséges intelligencia fontosságára és a vele kapcsolatos lehetőségekre és kihívásokra. A kormányzati stratégia elfogadása és a vállalati beruházások növekedése hozzájárulhat Magyarország versenyképességének javításához a digitális gazdaságban.

(Forrás: portfolio.hu)

Külföld

Putyin az Északi-sarkvidéki Fórumon az orosz érdekek védelméről beszélt

OkosHír: Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön a Murmanszkban megrendezett Nemzetközi Északi-sarkvidéki Fórumon kijelentette, hogy Oroszország intézkedéseket tesz nemzeti érdekeinek és szuverenitásának megőrzése érdekében az Északi-sarkvidéken.

Putyin szerint az Északi-sarkvidéken állomásozó orosz erők létszáma növekedni fog.

Az elnök aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a NATO-tagállamok az Északi-sarkvidéket potenciális konfliktusok kiindulópontjaként kezelik, és csapatmozgásokat gyakorolnak a térségben, beleértve Finnországból és Svédországból újonnan csatlakozott katonákat is.

Putyin közölte, hogy Moszkva figyelemmel kíséri a helyzetet, és növeli fegyveres erőinek harci képességeit, valamint korszerűsíti a katonai infrastruktúrát.

Az elnök hangsúlyozta, hogy Oroszország nem fenyegetett senkit az Északi-sarkvidéken, de nem tűri a szuverenitásába való beavatkozást, és meg fogja védeni nemzeti érdekeit.

Putyin szerint a béke és stabilitás fenntartása az Északi-sarkvidéken kulcsfontosságú a régió hosszú távú fejlődéséhez, az emberek életminőségének javításához és a természeti környezet megőrzéséhez.

Az elnök hozzátette, hogy minél erősebbek az orosz álláspontok, annál jelentősebbek lesznek az eredmények.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

Nyelvi eszközök: Az eredeti cikk olyan kifejezéseket használt, mint „megfelelő válaszlépéseket tett”, „nem tűri a szuverenitásába való beavatkozást” és „minél erősebbek az álláspontjaink, annál jelentősebbek lesznek az eredmények”, amelyek erős, határozott fellépést sugallnak, és Oroszország elszántságát hangsúlyozzák.
Feltételezések: Az az állítás, hogy a NATO az Északi-sarkvidéket konfliktusok hídfőállásaként kezeli, feltételezésen alapul, és nem támasztja alá konkrét bizonyíték.
Állítások valóságtartalma: A cikkben szereplő állítások nagyrészt tényeken alapulnak (pl. Putyin beszéde, orosz katonai fejlesztések), de a NATO-val kapcsolatos állítások spekulatívak.
Konklúzió: A cikk azt sugallja, hogy Oroszország fokozza jelenlétét és katonai tevékenységét az Északi-sarkvidéken, válaszul a NATO tevékenységére, és kész megvédeni érdekeit a térségben.
Hatás a magyar közéletre: A cikk közvetlen hatása a magyar közéletre korlátozott, de hozzájárulhat az Oroszországgal és a NATO-val kapcsolatos általános közvélekedés alakulásához.

(Forrás: demokrata.hu)

Tovább

Hírek

Az ELTE PPK kutatást végez a Pride betiltásáról

OkosHír: Az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karának Szociálpszichológia Tanszéke kutatást végez a Pride betiltásával kapcsolatban. A kérdőív az LMBTQ-közösséghez nem tartozó személyek véleményét méri fel.

A felmérés a 2025. március 18-án elfogadott törvénymódosítással összefüggésben készül, amely a Pride-felvonulás megrendezését tiltja Magyarországon.

A kutatás célja a törvénymódosítással kapcsolatos attitűdök feltárása az LMBTQ-közösségen kívüli lakosság körében.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

Az eredeti cikk több olyan nyelvi elemet tartalmazott, amelyek befolyásolhatták az olvasó véleményét. A „liberális véleménybuborékok” kifejezés pejoratív felhanggal bír, és egy bizonyos csoportot bélyegez meg. A „ne hagyjuk, hogy eltorzítsák a valóságot!” felszólítás pedig érzelmi reakciót vált ki, és arra ösztönzi az olvasót, hogy egy bizonyos módon válaszoljon a kérdőívre.

A cikkben az a feltételezés, hogy a „liberális véleménybuborékok” elferdíthetik az eredményeket, nem feltétlenül megalapozott, és nem támasztja alá semmilyen bizonyíték. Ez a feltételezés a cikk következtetéseként van tálalva, ami torzíthatja az olvasó véleményét.

A cikkben leírtakból az következik, hogy a Pride betiltása egy megosztó téma a magyar társadalomban, és a kutatás célja, hogy feltárja a különböző véleményeket. Az esemény hatása a magyar közéletre abban állhat, hogy a kutatás eredményei hozzájárulhatnak a társadalmi párbeszédhez és a törvényalkotás megalapozásához.

(Forrás: magyarjelen.hu)

Tovább