Technológia és Tudomány
Londoni orvosok helyreállították a hosszú Coviddal küzdő betegek szaglását egy sebészeti eljárással
Londoni orvosok egy kutatásban funkcionális szeptorhinoplasztikával (fSRP) kezelték a hosszú Coviddal élő betegek szaglásvesztését. A Facial Plastic Surgery című folyóiratban publikált tanulmány szerint a beavatkozás javulást eredményezett a páciensek szaglásában. A University College London Hospitals NHS Foundation Trust sebészei 12 olyan pácienst vontak be a kutatásba, akik legalább két éve szaglászavarral küzdöttek a hosszú Covid tüneteként. A betegeken fSRP műtétet végeztek, melynek során az orrsövényt korrigálták, ezáltal növelve az orrjáratok méretét és a légáramlást a szaglótérbe.
Peter Andrews, a kutatás vezetője szerint a műtét átlagosan 30 százalékkal növelte a légutak méretét és a légáramlást. A kutatók feltételezik, hogy a beavatkozás serkenti az orrnyálkahártyát, lehetővé téve, hogy az illatanyagok nagyobb területet érjenek el, ami beindíthatja a szaglórendszer öngyógyító folyamatait. A vizsgálatban résztvevő mind a 12 betegnél javulás volt megfigyelhető a műtét után, és néhányuknál az ízlelés is visszatért. A kutatásban részt vett egy 13 fős kontrollcsoport is, akik szagtréninggel próbálták javítani a szaglásukat, de náluk nem tapasztaltak javulást.
A WHO adatai szerint a Covid-19-cel diagnosztizált betegek egy része tapasztal hosszú távú tüneteket, melyet hosszú Covidnak neveznek. A betegség több mint 200 tünettel járhat, beleértve az idegrendszeri problémákat is. A HUN-REN Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet kutatói a közelmúltban a mikroglia sejtek szerepét vizsgálták a Covid-19-cel összefüggő agyi károsodások kialakulásában.
Elemzés:
Az eredeti cikk több ponton is érzelmi hatást gyakorol az olvasóra. A „sikeresen helyreállították” kifejezés például pozitív kicsengésű, és sugallja a beavatkozás hatékonyságát anélkül, hogy ezt kellőképpen alátámasztaná. A „felébreszti az orrnyálkahártyát” metafora pedig élénk képet fest, de tudományosan nem feltétlenül pontos. A cikkben tett állítások a kutatás eredményein alapulnak, de fontos megjegyezni, hogy a vizsgálat kis mintán történt, így az eredmények nem feltétlenül általánosíthatók. A hosszú Covid témájának érintése rájátszik az olvasók félelmeire és aggodalmaira. A cikk konklúziója az, hogy az fSRP műtét potenciális megoldást jelenthet a hosszú Covid okozta szaglásvesztésre, de további kutatások szükségesek a hatékonyságának és biztonságosságának megerősítéséhez. Az ilyen jellegű eredmények pozitív hatással lehetnek a magyar közéletre, mivel reményt adhatnak a hosszú Covidban szenvedőknek és ösztönözhetik a további kutatásokat a betegség kezelésére.
Tetszett a cikkünk?
Az Okoshír 2024 novemberében azzal a céllal indult, hogy egy új, tiszta hangot képviseljen a magyar médiában.
A három alapító a kezdetektől fogva, főállás mellett, önerőből készíti a tartalmakat.
Mégis, az Okoshír rengeteg interjút, beszámolót és hírt szállít az olvasóknak.
Ahhoz, hogy még több emberhez eljuthassunk, és magasabb minőségben még több interjút készíthessünk, kérjük, támogass minket!
👉 Támogasd az Okoshírt itt!
Technológia és Tudomány
Magyarország a világ tíz leginnovatívabb országa közé kerülne 2040-re
Magyarország jelenleg a 33. helyet foglalja el a nemzetközi innovációs rangsorban. Varga Mihály az MNB és az MKIK „Innováció, ami összeköt” című eseményén hosszú távú kormányzati és jegybanki célokat vázolt fel. A tervek szerint az ország 2030-ra Európa, 2040-re pedig a világ tíz leginnovatívabb állama közé emelkedik.
A jegybankelnök beszédében hangsúlyozta, hogy a magyar gazdaság elérte az extenzív növekedés határait. A jövőbeli fejlődés alapfeltétele a hatékonyság javítása és a versenyképesség fokozása. Ez a váltás elengedhetetlen a fenntartható gazdasági bővüléshez.
Új védjegyrendszer a kiváló vállalatoknak
Nagy Elek, az MKIK elnöke bejelentette a Magyar Innovátor védjegy létrehozását. Az elismerést az újonnan alakult Innovációs Koalíció ítéli oda a legkiválóbb hazai vállalatoknak. Az első díjakat már a konferencia keretében átadták a díjazottaknak.
A védjegyet odaítélő testületben az MKIK, az MNB és több minisztérium delegáltjai foglalnak helyet. A bizottság munkájában a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Kulturális és Innovációs Minisztérium képviselői is részt vesznek. A szervezők szerint a testület független szakmai alapokon hozza meg döntéseit.
A koalíció tagjai között szerepel a Magyar Innovációs Szövetség, valamint különböző gazdasági szakértők is. Az együttműködés célja, hogy a tudásalapú gazdaság szereplőit egységes keretrendszerbe foglalják. Ez a struktúra hivatott támogatni a 2040-re kitűzött stratégiai célok elérését.
Tiszta.AI Manipuláció Elemzés
A forrás egy optimista, jövőbe mutató kormányzati és jegybanki víziót közvetít. A szöveg célja a gazdasági modellváltás szükségességének legitimálása és az állami koordinációjú innováció sikerességének hirdetése.
Az eredeti szöveg határozott, kollektív cselekvést sugalló igéket használ, mint például az „Eldöntöttük”, amely a döntéshozatal központosított jellegét hangsúlyozza. A „független szakmai testület” kifejezés használata retorikai eszköz a hitelesség növelésére, miközben a felsorolt intézmények (MNB, KIM, NGM) mind az állami szférához kötődnek.
A cikk nem részletezi a 33. helyezés pontos forrását (pl. Global Innovation Index), ami nélkül a javulás mértéke nem ellenőrizhető. Elhallgatja továbbá, hogy milyen költségvetési források vagy szakpolitikai reformok szükségesek a 2040-es cél eléréséhez, amely a jelenlegi helyzetből nézve rendkívül ambiciózus ugrást feltételez.
🖤
Tetszett a cikkünk?
Napi 33 Ft-tal segítheted, hogy függetlenek maradjunk!
👉 Támogasd az Okoshírt itt!
Technológia és Tudomány
A NASA mesterséges intelligenciával irányította a Perseverance marsjárót
A mesterséges intelligencia (MI) technológiák lakossági és üzleti felhasználása körüli intenzív viták közepette az űrkutatásban gyakorlati áttörést értek el. A NASA tájékoztatása szerint a Perseverance marsjáró december 8-án és 10-én hajtott végre olyan missziókat, amelyek útvonalát algoritmusok határozták meg.
A folyamat során a korábban emberi szakértők által végzett, jelentős időráfordítást igénylő tervezési munkát bízták az MI-re. A feladathoz az Anthropic gépi látással kiegészített Claude modelljét használták fel. A rendszerbe táplálták a rover korábbi küldetései során rögzített vizuális adatokat és képeket, amelyek alapján az algoritmus kijelölte a haladáshoz szükséges navigációs pontokat.
Technikai kihívások és eredmények
A Mars és a Föld közötti 225 millió kilométeres távolság miatt a valós idejű távirányítás nem kivitelezhető. A biztonsági protokollok szerint a rover útvonalán kijelölt bóják távolsága nem haladhatja meg a 100 métert a hibalehetőségek minimalizálása érdekében. Az MI által vezérelt tesztek során a Perseverance december 8-án 210 métert, két nappal később pedig 246 métert haladt anélkül, hogy bármilyen technikai akadályba ütközött volna.
A projekt értékelése során elhangzott, hogy az automatizált tervezés növelheti a távoli küldetések hatékonyságát. A technológia segítséget nyújt a domborzati viszonyokhoz való gyorsabb alkalmazkodásban, és optimalizálja az erőforrás-felhasználást a Földtől távoli kutatási helyszíneken.
A NASA képviseletében Jared Isaacman nyilatkozott a fejlesztés jelentőségéről. Kiemelte, hogy az MI-alapú megoldások kulcsszerepet játszanak majd a jövőbeli missziók tudományos értékének növelésében, különösen ahogy a kutatások a Naprendszer távolabbi pontjai felé irányulnak.
Tiszta.AI Manipuláció Elemzés
A cikk célja a mesterséges intelligencia hasznosságának igazolása egy sikeres tudományos példán keresztül. A szerző szándékosan szembeállítja a „haszontalan” vagy „idegesítő” hétköznapi MI-funkciókat a NASA „gyakorlati haszonnal” bíró projektjével.
Az eredeti szöveg erősen szubjektív, érzelmileg telített kifejezéseket használ a kontextus megteremtéséhez: „rájár a rúd”, „vesztébe rohan”, „elege van az embereknek”. Ezek a fordulatok nem tényközlőek, hanem a közhangulatot hivatottak negatív irányba tolni a kontraszt kedvéért. Ezzel szemben a NASA projektjét a „bejelentett valamit, aminek… van gyakorlati haszna” fordulattal emeli ki.
A szöveg egy jelentős tárgyi tévedést tartalmaz: Jared Isaacmant a NASA igazgatójaként nevezi meg, miközben ő egy magánbefektető és űrhajós (Polaris Program). Ez a hiba megkérdőjelezi a forrás szakmai hitelességét. Emellett hiányzik a technikai részletezés arról, hogyan integrálták a Claude nyelvi modellt a rover specifikus navigációs szoftverébe, ami kritikus pont egy ilyen horderejű bejelentésnél.
Kép: NASA/Facebook
🖤
Tetszett a cikkünk?
Napi 33 Ft-tal segítheted, hogy függetlenek maradjunk!
👉 Támogasd az Okoshírt itt!
-
Közélet-Politika3 napja
Kezdeményezték Kulja András mentelmi jogának felfüggesztését az Európai Parlamentben
-
Közélet-Politika3 napja
Koncz Zsófia: A Tisza Párt hatalomra jutásával veszélybe kerülnének a családtámogatások
-
Közélet-Politika3 napja
Orbán Viktor: Balmazújvárosban győztünk ! Még 62 nap meló, és az egész országban győzni fogunk
-
Közélet-Politika3 napja
Orbán Viktor: Arról, hogy megyünk-e háborúba vagy kimaradunk, a 2026-ban megválasztott kormány fog dönteni
-
Közélet-Politika3 napja
A Tisza Párt közzétette választási programját és intézményi reformterveit
-
Belföld2 napja
Magyar Péter: A gödi Samsung akkumulátorgyárban tulajdonképpen embereket mérgeznek, azonnali felelősségre vonás szükséges
-
Külföld2 napja
VIDEÓ: Fegyveresek támadtak meg egy pénzszállító autót Dél-Olaszországban
-
Közélet-Politika2 napja
Gáspár Evelin: Számomra inspiráló, hogy Szijjártó Péter magyarul is képes kiállni a hazájáért