Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke a rezsicsökkentés hatásait kritizálta. Szerinte az átlag magyar állampolgár többet fizet az energiáért, mint az európai átlag, mivel a rezsicsökkentés csak egy bizonyos fogyasztási szintig érvényes.

Egy, a Világgazdaságban megjelent cikk szerint a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) adatai alapján januárban a budapesti lakossági bruttó áramár (mind a rezsicsökkentett, mind a rezsicsökkentésből kieső fogyasztásra számítva) volt a legalacsonyabb az Európai Unióban. Az adatokat a finnországi VaasaETT elemzése szolgáltatta.

A gázárak hasonlóan kedvező képet mutattak. A rezsicsökkentett budapesti lakossági végfelhasználói ár volt a legalacsonyabb az EU-ban. A rezsicsökkentésből kiesők által fizetett ár ennek körülbelül a kétszerese volt, de még így is a negyedik legalacsonyabb árat jelentette az EU-ban.

A magyar kormány 2012-ben befagyasztotta, majd csökkentette a tarifákat, míg más európai országokban az árak a piaci változásokat követték.

A MEKH két árat közöl Budapest kapcsán: az egyik a rezsicsökkentett ár, a másik pedig az az ár, amelyet a háztartások fizetnének, ha 20 százalékkal túllépnék a kormány által 2022-ben meghatározott átlagos fogyasztást. A többletfogyasztásért fizetendő tarifa hatósági árként van meghatározva.

Hortay Olivér, a Századvég klíma- és energiapolitikai üzletágának vezetője szerint az Európai Unió ultimátumot adott Magyarországnak a rezsicsökkentés eltörlésére. Amennyiben Magyarország nem tesz eleget ennek, az ügy az Európai Bíróság elé kerülhet. Az EU azt kifogásolja, hogy a magyar kormány nem ültetett át egy olyan uniós irányelvet, amely lehetővé tenné a szolgáltatóknak, hogy maguk határozzák meg a villamos energia árát.

Vitályos Eszter kormányszóvivő kijelentette, hogy a kormány nem enged a nyomásnak, és továbbra is védi a magyar családokat és nyugdíjasokat, fenntartva Európa legalacsonyabb rezsiárait.

Az Európai Unióban a lakosság 23 százaléka küzd fűtési nehézségekkel. Magyarországon ez az arány tíz százalék alatt van.

Elemzés

Az eredeti cikk több nyelvi eszközzel is próbált hatni az olvasóra. Használta a „kormányellenes erők” kifejezést, ami egyértelműen negatív felhangot kölcsönöz bizonyos szereplőknek. Emellett a „Brüsszelből ezt kérték tőle” mondat a feltételezésként tálalt következtetés tipikus példája, ami arra utal, hogy Magyar Péter cselekedeteit külső befolyás irányítja. A cikkben található „lenyomja ezt az Európai Bíróság torkán és győz” kifejezés pedig dramatizálja a helyzetet, félelmet keltve az olvasóban.

A cikkben tett állítások részben megfelelnek a valóságnak, amennyiben a MEKH adataira és a Világgazdaság cikkére hivatkoznak. Azonban Magyar Péter állításának kontextusát nem vizsgálja megfelelően, így torz képet fest a helyzetről. A cikk konklúziója, hogy Magyar Péter szándékosan ferdíti a tényeket, mert Brüsszelből ezt kérték tőle, ami egy nem bizonyított feltételezés.

A cikkben leírtakból arra lehet következtetni, hogy a kormányzat igyekszik megvédeni a rezsicsökkentést, míg az EU nyomást gyakorol a rendszer átalakítására. Ez az esemény hatással lehet a magyar közéletre, mivel a rezsicsökkentés egy népszerű intézkedés, és annak esetleges eltörlése vagy módosítása jelentős társadalmi elégedetlenséget válthat ki. A politikai szereplők várhatóan kihasználják a helyzetet a saját céljaikra, ami tovább polarizálhatja a közvéleményt.

(Forrás: vadhajtasok.hu)