Tomka Zsófia tanulmánya a TÁRKI által kiadott 2024-es Társadalmi Riportban vizsgálta a magyar lakosság attitűdjeit a nemzeti szuverenitás és az Európai Unió vonatkozásában 1995 és 2023 között.

A tanulmány az ISSP (International Social Survey Programme) Magyarországon felvett adatait használta fel. A felmérések során a válaszadóknak egy ötfokú skálán kellett értékelniük különböző állításokat, amelyek a nemzeti identitással, az EU-hoz való viszonnyal és a gazdasági kérdésekkel kapcsolatosak voltak. Ilyen állítások voltak például a külföldi termékek behozatalának korlátozása, az EU döntéseinek betartása, valamint az EU és a tagállamok kormányainak hatalmi viszonya.

A 2003-as EU-csatlakozási népszavazás előtt Magyarországon széles politikai egyetértés volt az európai integráció támogatásában. A 2015-ös menekültválság után azonban az EU-val szembeni kritika felerősödött a kormányzati kommunikációban.

A válaszaik alapján a lakosság négy csoportba sorolható:

1. Szuverenisták: politikai és gazdasági kérdésekben is szuverenista állásponton vannak.
2. Gazdasági szuverenisták: csak a gazdasággal kapcsolatos kérdéseket tartják fontosnak.
3. Politikai szuverenisták: csak a politikai szuverenitással kapcsolatos kérdéseket tartják fontosnak.
4. Nem szuverenisták: sem a gazdasági, sem a politikai kérdésekben nincsenek szuverenista nézeteik.

A felmérés eredményei szerint a négy csoport aránya a lakosságon belül 30 éven át viszonylag stabil maradt. A nem szuverenisták aránya enyhén emelkedett, de a szuverenista nézeteket vallók továbbra is többségben vannak.

A felmérés azt is mutatja, hogy a magyar lakosság támogatja az EU-tagságot. Húsz évvel a csatlakozási népszavazás után a tagság támogatottsága hasonlóan magas maradt. A válaszadók többsége hasznosnak tartja az EU-tagságot Magyarország számára.

A válaszadók jelentős része egyetért azzal, hogy Magyarországnak be kell tartania az EU döntéseit, még akkor is, ha azokkal nem ért egyet. Ez az arány 2023-ra növekedett a 2013-as adatokhoz képest.

Ami az EU és a tagállamok közötti hatalmi viszonyt illeti, a válaszadók véleménye megoszlik. 2023-ban minimálisan nőtt azoknak a száma, akik szerint az EU-nak kevesebb hatalmat kellene adni, mint a tagállamok vezetésének.

A válaszok alapján a lakosság öt csoportba sorolható:

1. Mély integrációpártiak: támogatják az EU-tagságot és a mélyebb integrációt.
2. Status quo-t fenntartani kívánók: tagságpártiak és egyenlő hatalmat adnának az EU-nak és a tagállamoknak.
3. Inkonzisztens képet mutatók: kilépnének az EU-ból, de egyenlő vagy több hatalmat adnának az EU intézményeinek.
4. Europragmatikusok: maradnának az EU-ban, de kevesebb hatalmat adnának az EU-nak, mint a tagállamoknak.
5. Euroszkeptikusok: EU-ellenesek, kiléptetnék az országot, és ellenzik az EU tagállamokéval megegyező vagy azt meghaladó hatalmát.

Az adatok azt mutatják, hogy 2003-hoz képest 2023-ra nem történt jelentős változás a csoportok arányában. Növekedett azoknak az aránya, akik szerint jó az EU jelenlegi helyzete, vagy még mélyebb integrációra lenne szükség. Csökkent azoknak a száma, akik a kilépést vagy a magyar kormány pozícióinak erősítését szeretnék.

A felmérés adatai alapján a szuverenitással kapcsolatos kérdések a lakossági attitűdökben összekapcsolódtak az Európai Unió megítélésével. A kilépéspártiak és az euroszkeptikusok számára fontosabb a szuverenitás, mint a mély integrációpártiak számára. Az alacsonyabb végzettségűek és a kistelepülésen élők között több a szuverenista.

A Fidesz szavazói között minimálisan emelkedett a nem szuverenisták aránya, de a teljes mértékben szuverenisták száma közel kétszeresére nőtt. A baloldali ellenzéki pártok szavazói között a határozottan nem szuverenisták aránya jelentősen megnőtt.

Elemzés

Az eredeti cikk több nyelvi eszközzel is próbált hatni az olvasóra, például a „propagandakampányok ellenére” kifejezés használatával, ami eleve egy negatív kontextust teremtett a témával kapcsolatban. A cikkben következtetésként tálalt feltételezések is voltak, például az, hogy az EU-ellenes hergelés a Fidesz szavazóit „Brüsszel” ellen fordította, ami egy leegyszerűsítő és nem feltétlenül bizonyított állítás.

A cikkben tett állítások nagyrészt megfelelnek a valóságnak, amennyiben a felmérés eredményeit helyesen interpretálják. Azonban a cikk interpretációja helyenként elfogult lehetett, például a kormányzati kommunikáció negatív színben való feltüntetésével.

A cikkben leírtakból arra lehet következtetni, hogy a magyar lakosság EU-hoz való viszonya összetett és nem feltétlenül változott meg gyökeresen a kormányzati kommunikáció hatására. A lakosság egy része továbbra is támogatja az EU-tagságot és a mélyebb integrációt, míg mások a nemzeti szuverenitás megőrzését tartják fontosabbnak.

Ez az esemény, vagyis a felmérés eredményei, rávilágíthatnak a magyar közéletben meglévő megosztottságra az EU-hoz való viszonyulás tekintetében. A kormányzati kommunikáció és a lakosság véleménye közötti eltérések további vitákat és polarizációt eredményezhetnek a jövőben.

(Forrás: 444.hu)