Amerikai tudósok módosítottak egereket, hogy azok szőrösebbek legyenek – jelentette a Guardian. A Colossal Biosciences biotechnológiai cég célja, hogy feltámassza a gyapjas mamutot, és ennek részeként hidegtűrőbbé és szőrösebbé tettek néhány egérfajt. A vállalat tervei szerint 2028-ban születhet meg az első, génmódosított ázsiai elefántborjú, amely a tervek szerint hidegtűrőbb és szőrösebb lesz.

Ben Lamm, a cég vezérigazgatója szerint az egerek génállományának módosítása a mamutkészítés alapelméleteit erősíti meg, de nem feltétlenül gyorsítja fel a folyamatot.

Egy, a tudományos lektorálás fázisában lévő tanulmány szerint a kutatók egerek petesejtjeit és embriós őssejtjeit genetikailag módosították, majd beültették őket egérembriókba, végül anyaegerekbe. A kutatás kilenc olyan génre összpontosított, amelyek befolyásolják a szőr színét, hosszát, mintázatát és a szőrtüszőket. A kutatók szerint két gén a mamutokban is megtalálható volt, és valószínűleg szerepet játszott a gyapjú kialakulásában. Egy másik gén az egereknél a zsír felhasználását befolyásolja, és a mamutokban is jelen volt, ami a kutatók szerint segíthette az állatokat a hideg környezethez való alkalmazkodásban.

A megtermékenyítések eredményeként született kölykök új szőrtípusok kombinációit mutatták. Nem minden egérnél módosították a zsír lebontásáért felelős gént, de az új egerek átlagos testtömege hasonló volt. A génmódosítás nem minden egyednél volt teljes mértékben sikeres, de volt olyan, ahol 100 százalékos eredményt hozott. A hidegtűrő képességet a következő hónapokban fogják tesztelni.

A cikk kérdéseket vet fel azzal kapcsolatban, hogy mitől tekinthető egy állat mamutnak. Elegendő-e csupán az elefánt külső jegyeit módosítani és a hidegtűrését növelni, vagy a viselkedésének is meg kell egyeznie a mamutéval?

Elemzés

Az eredeti cikk több ponton is érzelmi hatást gyakorolt az olvasóra. Például a „jóllakottan tartotta az embereket” kifejezés pozitív érzéseket társít a mamutokhoz. A „még aranyosabbak gyapjasak legyenek” megfogalmazás pedig szubjektív véleményt tartalmaz. A cikk kérdésfelvetése a végén („mitől mamut a mamut?”) sugallja, hogy a projekt nem feltétlenül sikeres.

A cikk feltételezésként tálalja, hogy a mamutokban megtalálható egyes gének segítették őket a hideg környezethez való alkalmazkodásban, bár ezt nem támasztja alá konkrét bizonyítékokkal.

A cikkben leírt állítások valóságtartalmát nehéz megítélni, mivel a tanulmány még nem esett át tudományos lektoráláson. Az azonban tény, hogy a Colossal Biosciences valóban dolgozik a gyapjas mamut feltámasztásán, és az egereken végzett kísérletek ennek a projektnek a részét képezik.

A cikkben leírtakból arra lehet következtetni, hogy a gyapjas mamut feltámasztása egyelőre kísérleti fázisban van, és számos kérdés nyitott még a projekttel kapcsolatban.

A projekt sikeressége esetén a gyapjas mamutok visszahozása hatással lehet az ökoszisztémákra és a biodiverzitásra. Az etikai kérdések is felmerülnek, például az, hogy mennyire etikus egy kihalt fajt visszahozni, és milyen következményei lehetnek ennek a természetre és az emberiségre nézve.

(Forrás: telex.hu)