A lakossági állampapír-tulajdonosok több mint 6600 milliárd forintot tartanak Prémium Magyar Állampapírban (PMÁP). Ezek az állampapírok a 2023-as 17,6 százalékos infláció és a sorozattól függően 0,25-1,50 százalékos kamatprémium alapján fizetnek kamatot. A kamatfizetés 2025 január 20-án kezdődött, és februárban, valamint márciusban folytatódik.

A következő hónapokban a befektetőknek összesen körülbelül 1750 milliárd forint kamatbevételről és a 2025-ben lejáró PMÁP befektetésekről kell dönteniük. Emellett a 2024-es inflációs adatok alapján a lakossági befektetőknek mérlegelniük kell, hogy a PMÁP-ban tartják-e megtakarításaikat, figyelembe véve a kamatprémium függvényében 3,95-5,2 százalékos hozamokat.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2024. IV. negyedéves lakossági megtakarítási felmérése szerint a megkérdezett állampapír-tulajdonosok 43 százaléka újra állampapírba fektetné a kamatot, 39 százaléka kiadásaira költené, 12 százaléka pedig más pénzügyi eszközökbe helyezné át. A felmérés szerint a kamatfizetést követően az állampapír-tulajdonosok kétharmada nem tervezi visszaváltani az állampapírját. Ugyanakkor ezek a várakozások még nem tükrözik a befektetők tényleges döntéseit.

A PMÁP-hozamokból származó befektetések potenciális célpontot jelenthetnek a zöld beruházások számára. Az MNB Zöld Pénzügyi Termékkeresője segítséget nyújthat a zöld befektetések összehasonlításában, fókuszban a zöld befektetési alapok, életbiztosítások zöld eszközalapjai és zöld önkéntes nyugdíjpénztári termékek állnak.

Az ingatlanok energiahatékonysági felújítása is egy lehetséges befektetési terület. Magyarország Nemzeti Energia- és Klímaterve 2,6 millió lakóingatlan felújítását tűzte ki célul. Egy kutatás szerint a lakóingatlanok 47 százaléka (körülbelül 2,1 millió ingatlan) rendelkezik a legrosszabb energetikai besorolással (H és I), ami nagy energiaigényt jelent. 2022-ben a hazai végső energiafogyasztás 32 százaléka volt köthető a háztartásokhoz, főként fűtésre (72 százalék) és vízmelegítésre (12 százalék).

A lakóingatlanok energetikai korszerűsítésével csökkenthető az épületek energiaigénye. Egy átlagos magyar otthon fűtésére jelenleg 18,23 gigajoule energiát használ fel, míg az uniós átlag 14,41 gigajoule volt. Körülbelül 1,9 millió családi ház szorul sürgős felújításra. Az MNB 2024-es lakáshitel-kutatása szerint azokban a területekben alacsonyabb a banki finanszírozás mértéke, ahol az ingatlanok átlagos energiaigénye magasabb. Az érintett járások jellemzően a Dunától keletre, az Alföldön és az északi országrészben találhatók.

Jelenleg kétféle állami otthonfelújítási program érhető el:

1. A Vidéki Otthonfelújítási Program 5000 fő alatti településeken lévő ingatlanokra vonatkozik, és feltétele, hogy az igénylő legalább egy 25 év alatti gyermeket neveljen. A támogatás a felújítási költségek 50 százaléka, legfeljebb 3 millió forint. Kamattámogatott otthonfelújítási kölcsön is igényelhető, maximum 6 millió forint összegben.
2. Az Energetikai Otthonfelújítási Program a 2007. január 1. előtt használatbavételi engedélyt kapott családi házak energetikai korszerűsítését támogatja. A korszerűsítés eredményeként legalább 30%-os primerenergia-fogyasztás csökkenést kell elérni. A finanszírozás vissza nem térítendő támogatásból (maximum 3 millió forint), kamatmentes kölcsönből (maximum 3 millió forint) és önerőből (minimum 1 millió forint) áll.

A Magyar Energiahatékonysági Intézet szerint az energetikai otthonfelújítási támogatás maximális igénybevételével a 7 millió forintos beruházási összegbe kisebb ingatlanok esetében akár minden szigetelési munkálat, nyílászárócsere és fűtéskorszerűsítés beleférhet. Teljeskörű mélyfelújításra azonban ez az összeg sok esetben nem elegendő. Az állampapír-hozamok és az állami támogatási programok kombinálásával az ingatlan mélyfelújítása is finanszírozható.

A megfelelő korszerűsítési munkálatok azonosításához és ütemezéséhez javasolt szakértő bevonása. A RenoPont weboldalán elérhető Energiamegtakarítási kalkulátor segítséget nyújthat a felújítás tervezésében. Jellemzően a nyílászárók cseréjével és a hőszigetelési munkálatokkal érdemes kezdeni a felújítást.

Egy 2021-es tanulmány szerint a jobb energetikai besorolással rendelkező családi házak magasabb áron kelnek el a piacon. Egy magas energiaigényű ingatlan akár 20 százalékkal is olcsóbb lehet, míg egy jó állapotú családi ház 15-20 százalékkal érhet többet egy átlagos energetikai állapotú ingatlannál. Ahol alacsonyak a piaci árak, ott a felújítás költségei nem feltétlen térülnek meg értéknövekedés formájában.

Az ingatlanfelújítás megtérülő befektetési alternatívát jelenthet, ha a befektetők a hozamígéretek mellett az energetikai korszerűsítéssel elérhető energia- és rezsimegtakarítást, valamint az ingatlan értéknövekedését is figyelembe veszik.

Elemzés

• Az eredeti cikk milyen nyelvi eszközökkel próbált hatni az olvasóra?
  Az eredeti cikk több helyen is érzelmileg túlfűtött, például a „pénzeső” kifejezés használatával, ami a kamatfizetésekre utal. Emellett sugalmazó módon említi a „pluszmilliárdokra” jelentkező szereplőket, ami versenyhelyzetet sugall. A „halaszthatatlanságáról a kétkedőket is meggyőzhette az elmúlt évek időjárása” mondat pedig a klímaváltozás kérdését érzelmi alapon közelíti meg.
• Voltak-e benne következtetésként tálalt feltételezések?
  Igen, a cikk több helyen is feltételezéseket tesz, például amikor azt állítja, hogy a PMÁP-hozamokból származó összegek „óriási lehetőség a zöld beruházások számára”. Bár ez valószínűsíthető, nem feltétlenül igaz, hogy ez a pénz valóban zöld beruházásokba kerül majd. Hasonlóképpen, a cikk feltételezi, hogy az ingatlanfelújítás „megtérülő befektetési alternatívát jelent”, ami függ a piaci körülményektől és az egyéni helyzettől.
• A cikkben tett állítások megfelelnek-e a valóságnak?
  A cikkben szereplő tények, mint például az állampapírok kamatlábai, a felmérések eredményei és a kormányzati programok adatai, valószínűleg megfelelnek a valóságnak, bár ezeket forrás nélkül közli a cikk. Azonban az értelmezések és a jövőre vonatkozó előrejelzések már szubjektív véleményen alapulnak.
• Milyen konklúzióra lehet következtetni a cikkben leírtakból?
  A cikk arra a konklúzióra jut, hogy a lakossági állampapírokból származó kamatbevételek jelentős mozgást generálhatnak a befektetési piacon, és az ingatlanfelújítás egy vonzó alternatíva lehet a befektetők számára, különösen, ha állami támogatásokkal kombinálják.
• Milyen hatással lehet ez az esemény a magyar közéletre?
  Az eseménynek potenciálisan több hatása is lehet a magyar közéletre:
  • Gazdasági hatás: A lakossági megtakarítások mozgása befolyásolhatja a gazdasági növekedést, az inflációt és a pénzpiaci stabilitást.
  • Környezeti hatás: Ha a lakosság a zöld beruházásokat választja, az hozzájárulhat a klímavédelmi célok eléréséhez.
  • Szociális hatás: Az otthonfelújítási programok javíthatják a lakhatási körülményeket és csökkenthetik a szegénységet.

  Mindezek a hatások azonban függenek a lakosság tényleges döntéseitől és a kormányzati intézkedésektől.

(Forrás: portfolio.hu)