Egy közös kutatás szerint az olvasók 53%-a tart attól, hogy ingatlanával káresemény történik, melyre biztosítással vagy megtakarítással készülnek. A lakásbiztosítás kiválasztásánál a szolgáltatások köre, a díjak és a biztosító hírneve is fontos szempont.

A válaszadók leginkább tűzesettől és viharkártól tartanak. A lakásbiztosítások átkötési kampánya iránt tavaly nagy volt az érdeklődés, közel 600 ezren kalkulálták újra vagy kötötték újra biztosításukat.

Kőrösi Zoltán szerint idén várhatóan ennek a fele, körülbelül 300 ezren döntenek az újrakötés vagy a szerződés módosítása mellett. Kőrösi Zoltán véleménye szerint nem probléma, ha a biztosításváltók száma csökken, mivel ez azt jelezheti, hogy az ingatlanok megfelelő szerződéssel rendelkeznek.

Magyarországon több mint 3,3 millió lakásbiztosítás van, beleértve a körülbelül 60 ezer társasházi biztosítást is. Statisztikai adatok szerint a 4 millió lakott ingatlan kétharmada rendelkezik biztosítással.

Léteznek Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás (MFO) típusú biztosítások is, melyek száma meghaladja a 90 ezret a 3,3 millióból. Az idei kampány során az MFO biztosítások számának növekedése várható a standardizált feltételek miatt, melyek magas szintű fedezetet nyújthatnak a legtöbb ingatlanra. Emellett előnyük a közérthető feltételrendszer és az ügyfélbarát kárrendezés. Az idei évben a társasházak biztosítása is a kampány része lesz, ami érdeklődést generálhat.

Ungvári Krisztián szerint a tavalyi kampányidőszakban a normál havi kötéseknél négyszer-ötször több biztosítást kötöttek a fiókhálózatokban. Ennek oka az ügyfelek nagy érdeklődése és a célzott ajánlatok voltak. A kampány előtti időszakhoz képest több mint 50%-kal nőtt a havi értékesítés. Ungvári Krisztián szerint a kampány jelentős hatással volt az értékesítésre és az edukációra is. Az ingatlanpiaci árak és az újjáépítési költségek emelkedése miatt a biztosítások alulbiztosítottá válhatnak. Ha valaki több éve nem frissítette a biztosítását, előfordulhat, hogy az ingatlanának csak a 80%-ára nyújt fedezetet a biztosítás. A legnagyobb probléma a biztosítási összeg nem megfelelő mértéke. Ha az ingatlan jelzáloggal terhelt, és teljes megsemmisülés történik, a biztosítás nem fedezi a ház újjáépítését és a jelzálogtartozást sem.

Fontos, hogy a biztosítás elegendő fedezetet nyújtson, és figyelembe vegye az új szolgáltatásokat, például napelemek vagy előtetők biztosítását.

Kőrösi Zoltán szerint egy budai újépítésű ingatlan átlagos négyzetméterára 2024-ben 1 millió 890 ezer forint volt, 2025 februárjában pedig 2 millió 650 ezer forint. Egy 100 m2-es ingatlan most 260 millió forintba kerül, míg tavaly 190 millióba. A biztosítók által javasolt négyzetméterár 380-600 ezer forint között mozog. Az alacsonyabb újjáépítési költség megtévesztő lehet, mivel egy esetleges kárkifizetés esetén okozhat meglepetést.

Kőrösi Zoltán szerint kérdéses, hogy megéri-e kevesebb díjat fizetni, ha a biztosító az ingatlan alulbiztosítottságának arányában fizet kárt.

Ungvári Krisztián elmondta, hogy a legtöbb lakásbiztosítási szerződést online kötik meg, aminek kockázata, hogy az ügyfelek nem gondolnak a fontos szempontokra. A 380-600 ezer forint/négyzetméter egy komolyabb belső felújításra elegendő, de teljes újjáépítés esetén 50%-ot sem ér el. Ungvári Krisztián azt javasolja, hogy évente egyszer érdemes tanácsadóval átbeszélni a lehetőségeket.

Kőrösi Zoltán szerint minden lakásbiztosításnak tartalmaznia kell felelősségbiztosítást, mivel a leggyakoribb károk a vízkár, üvegkár és a felelősségből adódó kárkifizetés. Ha nincs felelősségbiztosítás, a másoknak okozott kárt saját magunknak kell kifizetni.

Ungvári Krisztián szerint egyre több kiegészítő biztosítás érhető el, például a zöld technológiákra is. Ha a házra napelem került, érdemes rákérdezni, hogy a biztosítás fedezi-e ezt, vagy szükséges-e külön kiegészítő. Eegy gyors online kalkuláció nem fedi le az összes veszélyt, ezért érdemes szakértői segítséget kérni. Lehet, hogy az ügyfél többet fizet, de a biztosítással lefedett szolgáltatások és kiegészítők bőven megérik a díjnövekményt. A lakáskampány célja, hogy a szerződés lefedje azokat a veszélyeket, amelyek esetleges bekövetkeztekor az ügyfél jogosan várja a kifizetést.

Kőrösi Zoltán véleménye szerint sokan online kötnek biztosítást, de a biztosítók értékesítési hálózatán keresztül is sokan választanak biztosítást. Kőrösi Zoltán azt tartaná ideálisnak, ha online kötés esetén is lenne lehetőség közvetlenül kapcsolatba lépni a biztosítóval, akár chat-en, akár élőszóban. Érdemes tudatosan keresni az ilyen lehetőségeket, mivel egy lakásbiztosítás szerződéses feltételei akár 80-100 oldalasak is lehetnek. A kampányban nagyobb hangsúlyt fektetnek az ügyfelek edukálására és kedvezményekkel is készülnek.

Ungvári Krisztián, hogy a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással ellentétben a lakásbiztosításnál fontosabbak a részletek: milyen szolgáltatásokat tartalmaz, milyen összegű újjáépítési költséggel, és hogy az adott biztosítás minden szükséges kártípust fedez-e. A lakásbiztosítás kötése nem bonyolultabb, de több mindent kell átgondolni. Az ingóságok biztosításáról sem szabad megfeledkezni, mivel évről évre jelentős különbségek lehetnek ebben is. Társasházak esetében a ház biztosítása nem mindig terjed ki az ingóságokra, ezért érdemes kiegészítő biztosítást kötni. A bérlőknek is tisztában kell lenniük a biztosítás feltételeivel, különösen, ha nagy értékű tárgyakat visznek be a lakásba. Ungvári Krisztián szerint a kampány célja, hogy a legfontosabb vagyontárgyat védjék a lehető legjobban évről évre. Még akkor is érdemes foglalkozni vele, ha úgy tűnik, minden rendben van.

Kőrösi Zoltán egy példát említett a rácsok kérdésére az ingatlanokon, azt hangsúlyozva, hogy a biztosítók gondolkodásmódja humánusabb, és az a lényeg, hogy az ügyfél olyan biztosítást fizessen, amire tényleg szüksége van.

Elemzés:

• Nyelvi eszközök: Az eredeti cikk helyenként túlzó kifejezéseket használt („hatalmas volt az érdeklődés”, „rendkívül nagy érdeklődés”), ami befolyásolhatta az olvasót. Ezen kívül gyakran alkalmazott szakértői véleményeket (Kőrösi Zoltán, Ungvári Krisztián), amik önmagukban nem objektív tények.
• Feltételezések: A cikk több helyen is feltételezéseket tett tényként beállítva, például a lakásbiztosítások számának csökkenésével kapcsolatban („pont ebből látszik majd, hogy az ingatlan… megfelelő szerződéssel rendelkezik-e”).
• Állítások valóságtartalma: A cikkben szereplő statisztikai adatok (pl. a biztosított ingatlanok aránya) valóságtartalmát nem lehet ellenőrizni a megadott információk alapján.
• Konklúzió: A cikk konklúziója, hogy a lakásbiztosítások rendszeres felülvizsgálata és a megfelelő fedezet kiválasztása elengedhetetlen a váratlan károk elleni védelemhez.
• Hatás a magyar közéletre: Az esemény közvetlen hatása a magyar közéletre valószínűleg korlátozott, de hozzájárulhat a lakossági pénzügyi tudatosság növeléséhez és a biztosítási piac fejlődéséhez.

(Forrás: portfolio.hu)

(Kép: Pexels)