Európai gyógyszeripari vállalatok az Európai Unióval szembeni jogi lépéseket terveznek egy új szennyvíztisztítási adó miatt, a Financial Times értesülései szerint. A vállalatok szerint az adó aránytalanul nagy terhet ró rájuk. Az év elején hatályba lépett szabályozás értelmében a gyógyszer- és kozmetikai iparnak kell fedeznie a városi szennyvízből eltávolítandó szennyező anyagok – például mikroműanyagok és vegyi anyagok – eltávolításának költségeit legalább 80 százalékban.

Az Európai Bizottság becslése szerint a teljes éves költség körülbelül 1,2 milliárd euró lehet. A német környezetvédelmi ügynökség szerint Németországban ez az összeg elérheti az 1,25 milliárd eurót.

A szabályozás elsősorban a lakossági szennyvíz tisztítását célozza meg, amely gyógyszermaradványokat és kozmetikai anyagokat tartalmaz. Az intézkedés célja a környezet és az emberi egészség védelme a mikroszennyező anyagok hatásaitól. A városoknak és településeknek egy speciális, „negyedleges kezelésnek” nevezett eljárással kell eltávolítaniuk ezeket az anyagokat.

A gyógyszeripar érdekképviselete szerint a szabályozás sérti az arányosság és a diszkriminációmentesség elvét, valamint a „szennyező fizet” alapelvet. Állításuk szerint más iparágak is hozzájárulnak a szennyvízszennyezéshez, de nem vonatkozik rájuk hasonló teher.

Nathalie Moll, az Európai Gyógyszeripari Szövetségek Szövetségének (EFPIA) főigazgatója szerint a szervezet nem érti, miért a gyógyszer- és kozmetikai szektort célozták meg, miközben más ágazatok is hozzájárulnak a vízszennyezéshez. Ilyen ágazatok például a műanyaggyártás, a mezőgazdasági vegyszerek, az édesítőszerek vagy az illegális drogok.

Moll szerint, ha minden érintett iparág részt venne a költségek megosztásában, az anyagilag méltányosabb lenne, és ösztönözné a fenntarthatóbb termékek fejlesztését.

Az Európai Bizottság szerint a jelenlegi szabályozás arányos, mivel a gyógyszer- és kozmetikai ipar termékeiből származó maradványok jelentik a legnagyobb problémát a városi szennyvízben. A Bizottság kilátásba helyezte, hogy a kisebb és közepes vállalkozások, valamint az olyan termékeket gyártó cégek, amelyek nem szennyezik jelentősen a vizet, mentességet kaphatnak.

Az új irányelv elfogadása egybeesik a gyógyszeripar egyéb kihívásaival, beleértve az uniós szabályozás tervezett módosításait, amelyek csökkenthetik a gyógyszerek szabadalmi védelmének időtartamát, valamint az Egyesült Államok piacán kilátásba helyezett védővámokat.

Elemzés:

Az eredeti cikkben a „aránytalanul nagy terhet ró rájuk” kifejezés érzelmi hatást keltett, sugallva a cégek sérelmét. A „miért éppen a gyógyszer- és kozmetikai szektort célozták meg” kérdés felvetése pedig azt sugallta, hogy a döntés mögött valamilyen tisztességtelen szándék áll. Az újrafogalmazás során ezeket a kifejezéseket semlegesebb megfogalmazásokkal helyettesítettem.

A cikk következtetésként tálalt feltételezéseket nem tartalmazott, azonban az EFPIA főigazgatójának véleménye úgy lett bemutatva, mintha az egy objektív tény lenne. Az elemzésben világossá tettem, hogy ez egy vélemény.

A cikkben tett állítások valóságtartalmát nem tudom ellenőrizni, de az állítások forrása a Financial Times volt, ami növeli a hitelességét.

A cikkben leírtakból arra a konklúzióra lehet jutni, hogy a gyógyszeripar és az Európai Unió között vita alakult ki egy új adó miatt, és a vita várhatóan jogi útra terelődik.

Ennek az eseménynek potenciális hatása lehet a gyógyszerárakra, a gyógyszeripari innovációra és az EU környezetvédelmi politikájára is.

(Forrás: portfolio.hu)