A Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) hétfői sajtótájékoztatóján Erdős Mihály elnök ismertette a 2024-es piaci adatokat. A MABISZ-hoz tartozó biztosítók 1777 milliárd forint díjbevételt értek el, ami 12,4 százalékos növekedést jelent az előző évi 1580 milliárd forinthoz képest. Ezen belül a nem-életbiztosítások díjbevétele 11,2 százalékkal, az életbiztosításoké 14,4 százalékkal emelkedett.

Az egyszeri díjas biztosításokat 10 százalékban figyelembe vevő korrigált díjbevétel emelkedése 11,2 százalék, illetve 15,1 százalék volt a két üzletágban. A nem-életbiztosítások díjbevétele 1077 milliárd, az életbiztosításoké 542 milliárd forint volt. A MABISZ szerint reálértéken a tavalyi díjbevétel körülbelül a 2005-ös és a 2019-es szintnek felel meg, és alig fele a 2007-es csúcsnak. A biztosítóknak több mint 20 milliárd forintnyi díjbevétele származott külföldön határon átnyúló tevékenységből.

A tagbiztosítók által kezelt szerződések darabszáma megközelítette a 14 milliót, miután 3 százalékot emelkedett tavaly. A 225 ezer darabnyi szerződésnövekedés a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításból származott, a nyugdíjbiztosítások száma több mint 30 ezerrel növekedett. Az egyéb felelősségbiztosítások száma is növekedett, ugyanakkor a casco-szerződések száma tovább csökkent 1,019 millióra.

A hagyományos életbiztosítások díjbevétele 17 százalékkal nőtt, miközben az unit-linked biztosításoké 12 százalékkal, a nyugdíjbiztosításoké 15 százalékkal emelkedett. A lakásbiztosítások díjbevétele 14 százalékkal, a vállalati vagyonbiztosításoké 8 százalékkal, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításoké 13 százalékkal, a casco biztosításoké a szerződésszám csökkenése mellett 17 százalékkal emelkedett.

A nyugdíjbiztosítások piacán a növekedés folytatódott, a termék tavalyi díjbevétele 184 milliárd forintot tett ki, darabszáma 523 ezerre nőtt. A MABISZ azt javasolja, hogy azok számára, akiknek nem lesz személyi jövedelemadó-fizetési kötelezettségük, valamilyen új formában tartsák fenn a kedvezményeket.

Az életbiztosítási haláleseti kifizetések és szolgáltatások tavaly 4 százalékkal 454 milliárd forintra, a nem-életbiztosításiak 16,1 százalékkal 440 milliárd forintra emelkedtek, így a biztosítók tavalyi kárráfordítása 9,6 százalékkal 894 milliárd forintra emelkedett.

Cégszinten a Generali (14,8 százalék), az Allianz (14,2 százalék) és a Groupama (12,4 százalék) volt a piac három legnagyobb szereplője, míg csoportszinten a VIG (18,9 százalék), a Generali (16,3 százalék) és az Allianz (14,2 százalék). A Posta Biztosítót megvásárló Gránit Biztosító 5,4 százalékos részesedést ért el, a CIG Pannónia részesedése 3,3 százalék.

Ami a biztosítók különadó-terhelését illeti, a kormány lehetővé tette, hogy a biztosítók csökkentsék extraprofitadó-terhelésüket az állampapír-állományuk növekedésének a 30 százalékával úgy, hogy az életbiztosítások esetén 100 százalékkal, nem-életbiztosítások esetén 40 százalékkal csökkenthető az adóterhelés, emellett a sávok is változtak. Ha a szektor nem tudna élni a lehetőséggel, 102 milliárdról 117 milliárdra emelkedne az extraprofitadó mértéke, az állampapír-vásárlásoknak köszönhetően azonban ez 64 milliárd forintra csökkenhet. Eközben a „hagyományos” biztosítási adó a tavalyi 138 milliárd forint után 152 milliárd forint lesz.

A lakáskampány a MABISZ adatai szerint nem változtatott érdemében a 73-74 százalékos penetráción, és lényegében nem változott a szerződések száma. A minősített fogyasztóbarát otthonbiztosítások (MFO) állománya viszont megduplázódott (90 ezer fölé emelkedett), így az állomány 2,7 százalékát teszi ki. A teljes lakásbiztosítási piac díjai tavaly 13 százalékkal emelkedtek, ami a 16 százalékos építőipari árnövekedésnél alacsonyabb.

A kampányban a felmondás egységes időpontja április 30, így május 1-jétől érdemes megkötni az új szerződést. Az építőipari kivitelezést vagy tervezést végző cégeknek 2025. január 15-től kötelező felelősségbiztosítással kell rendelkezniük, a MKIK statisztikái szerint ez 108 ezer ügyfelet érint. A MABISZ adatai alapján nagyságrendileg mindenki teljesítette az új kötelező felelősségbiztosításra vonatkozó jogszabályi előírást.

Idén az MNB etikus 2.0 szabályozására is készülnek a biztosítók, amelynek három új eleme a TKM-rendelet, a unit-linked ajánlás és a POG ajánlás, a szabályok 2025. július 1-jétől és 2026. január 1-jén lépnek életbe. A MABISZ szerint a szabályozás segíti a transzparens és jó értékajánlatú életbiztosítások elterjedését.

Elemzés

Az eredeti cikk több ponton is érzelmi hatást próbált elérni. Például a „Jó hír, hogy…” kezdetű mondat pozitív érzéseket próbál kelteni. A cikk helyenként következtetésként tálal feltételezéseket, például az extraprofitadó hatásainak leírásakor.

A cikkben tett állítások a MABISZ által közölt adatokon alapulnak, azonban a valóságnak való megfelelésük a MABISZ adatainak hitelességétől függ. Külső forrásból származó megerősítés nélkül nem lehet teljes bizonyossággal állítani, hogy a cikkben leírtak teljes mértékben megfelelnek a valóságnak.

A cikkben leírtakból arra lehet következtetni, hogy a magyar biztosítási piac 2024-ben növekedést mutatott, de a reálértékben vett díjbevételek még nem érték el a válság előtti szintet. Az extraprofitadó kérdése továbbra is befolyásolja a piac működését.

Az esemény hatása a magyar közéletre közvetett lehet. A biztosítási piac teljesítménye befolyásolhatja a gazdasági növekedést, az állampapír-vásárlások pedig az államadósság kezelését. A nyugdíjbiztosítások növekvő népszerűsége pedig hosszú távon hatással lehet a nyugdíjrendszerre.

(Forrás: portfolio.hu)