Az Európai Bizottság 2025. január 29-én bemutatott egy dokumentumot, a „Versenyképességi iránytű az EU számára” címmel. A dokumentum a Bizottság elnökének, Ursula von der Leyennek a második jogalkotási ciklusára vonatkozó prioritásait tartalmazza, a 2024-es Budapesti Nyilatkozatra alapozva.

A nyilvánosságra hozott módosítási javaslatcsomag több pontot érint:

• A javaslat megemelné a CSRD (Corporate Sustainability Reporting Directive) jelentéstételre kötelezett vállalkozások méretküszöbét, lehetővé téve a kisebb vállalkozások számára az önkéntes jelentéstételt. A Bizottság szerint ez stratégiailag fontos, és azt feltételezi, hogy továbbra is sok kisebb vállalkozás fog CSRD-alapú fenntarthatósági jelentést készíteni.
• A javaslat szerint a kötelező jelentéstételi határidő két évvel kitolódna a második és harmadik körben érintett vállalatok esetében.
• Az EFRAG (European Financial Reporting Advisory Group) felülvizsgálhatja a jelenlegi ESRS-eket (European Sustainability Reporting Standards), és további könnyítéseket vezethet be az adatpontok önkéntessé tételével. A KKV-k számára a 2024-ben elkészült önkéntes jelentéstételi standardok (VSME) szolgálhatnak alapul az értékláncban működő szereplőktől történő adatgyűjtéshez.
• Az EU eltekinthet a még nem publikált szektor-specifikus standardoktól.
• A kettős lényegesség fogalomrendszere és módszere megmaradna.
• A jelentéstételi követelmények és a befektetők adatigényeinek összehangolása érdekében az ESRS szerinti közzétételi követelmények várhatóan szinkronba kerülnek az SFDR-ben (Sustainable Finance Disclosure Requirement) szereplő fő mutatókkal.
• Az EU Taxonómiarendelet módosítása a jelentéstevők körének szűkítését célozza. A legnagyobb, 1000 fő feletti alkalmazotti létszámmal és 450 millió EUR feletti árbevétellel rendelkező vállalkozások számára továbbra is kötelező lenne a közzététel, míg a kisebb vállalatok önkéntesen tehetnék közzé részleges vagy nem igazodó tevékenységeiket. A módosítás célja az adminisztrációs terhek csökkentése azon vállalkozások számára, amelyek jellemzően részben vagy nem igazoló tevékenységeket folytatnak.
• A CSDDD (Corporate Sustainability Due Diligence Directive) kapcsán a javaslat szűkítené az irányelv hatályát a közvetlen beszállítókra és érdekelt felekre, és a legnagyobb vállalatokra meghatározott alkalmazási határidőt egy évvel, 2028. július 26-ra tolná, illetve a tagállami implementáció határidejét 2026. július 26-ra hozná előbbre. Korlátozná a beszállítók felé feltehető kérdések mennyiségét, és a kockázatértékelést 5 éves gyakorisággal várná el a jelenlegi éves helyett. Emellett javaslat szerepel az éghajlatváltozási átállási tervkészítési kötelezettség módosítására, valamint a beszállítói szerződések megszüntetése helyett azok felfüggesztésére.
• A CBAM (Carbon Border Adjustment Mechanism) esetében javasolt egyszerűsítések a kis volument beszállító importőröket érintenék, mentesítve őket a kötelezettségek alól, miközben a kibocsátás 99%-áért felelős vállalatokat a rendelet hatálya alatt tartaná.

Az Omnibusz javaslat sorsa az Európai Parlamentben és az Európai Tanácsban várhatóan hosszadalmas egyeztetések és viták eredményeképp fog eldőlni. A végleges verziót az EU Hivatalos Lapjában hirdetik majd ki, és csak azt követően emelhető át a tagállami joganyagba. A tagállamoknak 12 hónap áll rendelkezésükre a nemzeti jogba való átültetésre. A vállalkozások kötelezettségeit a mindenkori hatályos jogszabályok szabályozzák.

Állításként szerepel, hogy Magyarország a fenntarthatósági témakör szabályozásában élenjáró, és jelenleg is előremutatóbb helyi szabályozással rendelkezik a jelenlegi EU-s minimumelvárásokhoz képest. Ennek az állításnak a megalapozottsága további vizsgálatot igényel.

Elemzés

Az eredeti cikk több ponton is elfogult megfogalmazásokat tartalmazott. Például a „Bizottság fontos stratégiai célnak tartja ezt témát, és bízik abban, hogy továbbra is jelentős számban készülnek majd ebben a körben is a CSRD-on alapuló fenntarthatósági jelentések” mondat feltételezi, hogy a bizottság elvárásai teljesülni fognak, és a kisebb cégek is nagy számban fognak önkéntes jelentéstételt végezni, ami nem biztos, hogy bekövetkezik. Ezt a mondatot átfogalmaztam, hogy csak a bizottság szándékát tükrözze.

A „Magyarország a fenntarthatósági témakör szabályozásában az élenjárók között van, így jelenleg is előremutatóbb helyi szabályozással rendelkezik a jelenlegi EU-s minimumelvárásokhoz képest” állítás forrás nélkül szerepelt a cikkben, ezért jeleztem, hogy ennek megalapozottsága további vizsgálatot igényel.

A cikkben leírtakból arra lehet következtetni, hogy az Európai Bizottság a fenntarthatósági jelentéstételi szabályok egyszerűsítésére és a vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentésére törekszik, miközben a környezetvédelmi célkitűzéseket is szem előtt tartja.

Az esemény hatása a magyar közéletre az lehet, hogy a hazai vállalkozásoknak alkalmazkodniuk kell az új EU-s szabályozáshoz, ami potenciálisan befolyásolhatja a versenyképességüket és a fenntarthatósági törekvéseiket. Ha Magyarország szabályozása valóban szigorúbb, mint az EU-s minimum, akkor ez előnyt jelenthet a hazai vállalkozások számára a nemzetközi piacon.

(Forrás: portfolio.hu)