Egyre több jel utal arra, hogy a mesterséges intelligencia (AI) potenciálisan képes bizonyos munkakörök kiváltására, ami elbocsátásokhoz vezethet. Egyes pénzügyi technológiai (fintech) cégek és bankok már bejelentettek létszámcsökkentéseket az AI alkalmazása miatt. A Klarna, egy európai fintech vállalat, 2023-ban a sajtóban megjelent hírek szerint 700 munkavállalóját váltotta ki egy AI-asszisztenssel. A vezérigazgató, Sebastian Siemiatkowski közlése szerint az AI-asszisztens a korábbi 11 perces átlagos problémamegoldási időt 2 percre csökkentette, miközben az ügyfélelégedettség azonos szinten maradt.

A DBS, Szingapúr legnagyobb bankja bejelentette, hogy a következő három évben 4000 állást szüntet meg a mesterséges intelligencia térnyerése miatt. A bank tervei szerint ugyanakkor 1000 új, MI-vel kapcsolatos munkakört is létrehoz.

A KPMG elemzése szerint egy átlagos irodai pozícióban öt éven belül 40%-os hatékonyságnövekedés várható az AI-támogatás révén, bizonyos esetekben ez az arány az 50%-ot is meghaladhatja. Kórász Tamás (KPMG) egy konferencián tartott előadást az AI hatékonyságnövelő potenciáljáról.

Jensen Huang, az Nvidia vezérigazgatója szerint a generatív mesterséges intelligencia demokratizálja a szoftverfejlesztést, csökkenti a belépési korlátot és hatékonyabbá teszi a kódolást. Huang kijelentése szerint a gyerekeknek már nem feltétlenül kell megtanulniuk kódolni.

Fejes Balázs, az EPAM Systems ügyvezető alelnöke szerint a jogászok, könyvelők, újságírók is érintettek lehetnek, a munkák 30-40%-a eltűnhet. Az AI már el tudja végezni a kezdő tesztelők és fejlesztők munkáját is.

Keszte Róbert, a Continental Architecture & Networking üzletágának operatív igazgatója szerint a szoftverfejlesztés területén már most jelentős időt spórolnak meg a mesterséges intelligencia segítségével.

Vinnai Balázs (MBH) szerint az AI-t nem szabad úgy tekinteni, hogy az teljesen átalakítja a programozást, és nincs szükség programozókra. Az ilyen kijelentéseket érdemes fenntartással kezelni.

A GitHub felmérése szerint a fejlesztők több mint 97%-a használ AI kódolási eszközöket a munkahelyén. A felmérést az USA-ban, Brazíliában, Németországban és Indiában végezték el 2000 aktívan dolgozó fejlesztő körében. Az amerikai fejlesztőknek csupán a 38%-a mondta azt, hogy a szervezete aktívan ösztönzi is az alkalmazását.

Egy MIT-s diák azt mondta, hogy AI-eszközt használt arra, hogy megírja egy webes alkalmazás teljes kódját, és hogy létrehozzon egy IoT-bővítményt egy RFID biztonsági rendszerhez. Véleménye szerint a kódok 10-20%-át emberek írják majd, kifejezetten az összetett integrációkhoz, az örökölt technológiákhoz és a nem szabványos programozással fejlesztett rendszerekhez.

Norman McEntire, egy programozókat képző szervezet alapítója szerint a kódolást segítő eszközök előtt nagy jövő áll. McEntire szerint a programozóknak meg kell érteniük az alapvető kódolási ismereteket ahhoz, hogy hatékonyan tudjanak együttműködni a mesterséges intelligenciával, és hogy ezeket a technikai koncepciókat kommunikálni tudják az érdekelt felek felé. Bár szerinte a jelenlegi és jövőbeli programozói karrierek nincsenek veszélyben, az AI befolyásolni fogja a munkafolyamatokat.

James Gappy, a San Diego-i Egyetemen programozást oktató professzor egyetért azzal, hogy a mesterséges intelligencia nem fogja helyettesíteni a programozókat, de felértékelődik a programozók új technológiákhoz való alkalmazkodásának képessége. A programozóknak is nyitottnak kell lenni arra, hogy az AI-eszközöket beépítsék a munkafolyamatokba, és megértsék, hogyan egészítheti ki a technológia ki a készségeit.

Jal Mehta, a Harvard Egyetem professzora szerint, ha a gép önmagát programozza, ki tudja, mit tehet. Garry Kasparov sakkbajnok szerint, valakinek képesnek kell lennie a kódok minőségének megítélésére, különben elárasztanak minket a strukturálatlan és nehezen olvasható kódok.

Összességében a generatív AI-eszközök valószínűleg növelik a programozók hatékonyságát, de nem valószínű, hogy teljesen kiváltják őket. A hatékonyságjavulás az IT-részlegek karcsúsítását, a programozóhiány enyhítését hozhatja, de bércsökkenést is eredményezhet. Emellett hatékonyabb IT-t eredményezhet, azaz gyorsabb piacra lépést a termékekkel, gyakoribb szolgáltatás-frissítéseket, jobb felhasználói élményt.

Az AI-forradalom gyorsan zajlik, de az erre adott emberi reakciók nem feltétlenül okoznak azonnali és tömeges változásokat. A változások mértéke a következő években válik majd láthatóvá.

Elemzés

• Nyelvi eszközök: Az eredeti cikk számos esetben használt érzelmileg túlfűtött kifejezéseket („tömeges leépítések”, „világsajtót bejárta a hír”, „nagy port kavart”). Ezek a megfogalmazások dramatizálják a helyzetet, és befolyásolhatják az olvasó véleményét.
• Feltételezések: A cikk több helyen is feltételezéseket tálal következtetésként („Ebből valóban kisülhetnek tömeges leépítések”, „A hatékonyságjavulás… bércsökkenést eredményezhet”). Ezek az állítások nem feltétlenül megalapozottak, és spekulatívak.
• Állítások valóságtartalma: A cikkben szereplő állítások egy része valós adatokon alapul (pl. Klarna elbocsátásai, GitHub felmérés). Ugyanakkor a jövőbeli hatásokra vonatkozó jóslatok (pl. munkahelyek megszűnése, bércsökkenés) nem bizonyítottak, és a cikkben szereplő szakértők véleménye is eltérő.
• Konklúzió: A cikk arra a konklúzióra jut, hogy az AI valószínűleg növeli a programozók hatékonyságát, de nem valószínű, hogy teljesen kiváltja őket. Ugyanakkor a cikk hangsúlyozza a munkaerőpiacra gyakorolt potenciális negatív hatásokat is (pl. elbocsátások, bércsökkenés).
• Hatás a magyar közéletre: Az AI munkaerőpiacra gyakorolt hatása világszerte érezhető, így Magyarországot is érinti. A cikkben leírtak alapján felmerül a kérdés, hogy a magyar kormány milyen intézkedéseket hoz a munkavállalók védelme és az AI-hoz való alkalmazkodás elősegítése érdekében. A cikkben említett hatékonyságnövekedés a magyar vállalatok versenyképességét is befolyásolhatja.

(Forrás: portfolio.hu)