Brazsil Dávid, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkára köszöntőjében megemlítette a borágazat konzervatív és innovatív jellegét. Rókusfalvy Pál kormánybiztos tájékoztatása szerint a globális borexport 2024-ben 8,6 százalékkal csökkent, ezzel szemben a magyar borexport 2023-ban 12,3 százalékkal nőtt, különösen Dél-Koreában, ahol a növekedés mennyiségben 88,3, értékben 75,1 százalékos volt. Rókusfalvy Pál felhívta a figyelmet az Agrárminisztérium borpromóciós támogatására, mely pályázati úton 20 ezertől 400 ezer euróig igényelhető.

Hollósi Dávid, az MBH Bank agrár- és élelmiszeripari üzletágának ügyvezető igazgatója elmondta, hogy a borfogyasztás a világháborúk és a Szovjetunió összeomlása után a Covid-járvány idején csökkent jelentősen. Európában 1995-höz képest 32 millió hektoliterrel esett vissza a borfogyasztás, míg az Egyesült Államokban 10 millió hektoliterrel nőtt. A magyar borexport szerény növekedést mutat, de a piac zsugorodik, és a 2021 óta emelkedő árak a veszteségek pótlására voltak elegendőek.

Dr. Törőcsik Mária, a Pécsi Tudományegyetem marketingprofesszora szerint a borfogyasztásban a lakóhely, a végzettség, a jövedelem és a nem játszik nagyobb szerepet, mint a kor. A fiatalokat újszerű üzenetekkel lehet megszólítani.

Szakács Gergő, a DiVino borbárhálózat szakmai vezetője a Z generáció italfogyasztási szokásairól szólva elmondta, hogy ez a generáció a virtuális világban éli az életét, ami befolyásolja a borválasztásukat. A könnyed, gyümölcsös, modern tételeket részesítik előnyben, kedvelik a boralapú koktélokat, fontosnak tartják a környezettudatosságot, és a megjelenés is szempont.

Melania Battiston olasz mester-sommelier a közösségi média tudatos használatát javasolta a Z generáció megszólítása érdekében. Példaként említette a szőlőben szervezett piknikeket, képzőművészeti kiállításokat és a séfek meghívását.

Csapody Balázs, a Kistücsök Étterem tulajdonosa szerint nincs minőségi gasztronómia minőségi borkínálat nélkül. A borlapnak igazodnia kell a szezonalitáshoz és a regionalitáshoz, és hozzáértő sommelier-t kell alkalmazni. A magyar fajtáknak és a pezsgőknek kiemelt szerepet kell biztosítani. Az alkoholmentes bort nem tartja bornak.

Litkai Gergely humorista a klímaváltozásról beszélt. Willi Klinger az osztrák organikus és fenntartható tanúsítványok jelentőségét mutatta be, felidézve az 1985-ös metanol-botrányt. Elmondta, hogy Ausztria újrarendezte a sorokat, és a borászok kezdeti ellenállása ellenére 2007 óta egyre nagyobb teret nyer a biogazdálkodás. Az osztrák importbor átlagosan 3,8 euróért kel el literenként, míg a magyar érték 1,5 euró körül alakul.

Roman Horvath, a Domäne Wachau birtokigazgatója a magas minőségi kézműves borok előállításának fenntartható koncepcióját ismertette. A szövetkezetben a termelők 2 hektáron gazdálkodnak, így jól ismerik annak adottságait. A szövetkezet 15 éve nem használ rovarirtószert, környezetkímélő megoldásokat alkalmaznak, és társnövényzetet telepítettek.

Piskor Fanni borszakértő a vulkanikus borokat mutatta be a tokaji Gizella Pince, a Somlói Vándor borászat és a badacsonyi Szászi Pince borain keresztül. Losonci Bálint a bioborok világába kalauzolta a résztvevőket.

Losonci Bálint rávilágított, hogy csökkentek az eladások a bioborok szegmensében, és sokan felhagytak a borászkodással. Követendő példaként említette az osztrák Heurigereket. Beszélt a talajok termőrétegének pusztulásáról és a sivatagosodásról, szembeállítva a regeneratív gazdálkodással.

A konferencia zárásaként dr. Csernus Imre pszichiáter, Kovács Tibor író, borszakíró, történész és dr. Toldy-Schedel Emil kardiológus a bor és az egészség összefüggéseit taglalták. Toldy-Schedel Emil a társadalmi kohéziós hagyományokra hívta fel a figyelmet, Kovács Tibor a wellness-ipar befolyására. Csernus Imre szerint a magyarok érzelmi intelligenciája alacsony, és az alkohol emiatt káros. Kovács Tibor emlékeztetett, hogy a legnagyobb bortermelő országokban alacsony az alkoholisták aránya. Toldy-Schedel Emil szerint a problémák lényege az egészséges szociális kapcsolatok hiánya, a csekély mennyiségű alkoholfogyasztás pedig bizonyos kórképek esetén jótékony hatású.

Elemzés

Az eredeti cikk több helyen is elfogult megfogalmazásokat tartalmazott, például a „nemzeti bormarketing-stratégia eredményes, népszerű” kijelentés, ami nem objektív tény, hanem vélemény. Emellett a cikkben szereplő egyes idézetek, mint például Csapody Balázs „Az az étterem, amelyik erre nem hajlandó, az egyéb bűnökre is képes” mondata, túlzóak és nem feltétlenül tükrözik a valóságot. A cikkben következtetésként tálalt feltételezések is előfordultak, például amikor a Z generáció italfogyasztási szokásait általánosítják, vagy amikor a wellness-ipar befolyását említik a WHO ajánlásaira.

A cikkben leírt állítások részben megfelelnek a valóságnak, amennyiben a konferencián elhangzottakat tükrözik. Azonban a konferencia résztvevőinek véleményei és állításai nem feltétlenül tükrözik a teljes valóságot, és egyes esetekben szubjektív értelmezéseken alapulnak.

A cikkben leírtakból arra lehet következtetni, hogy a magyar borágazat a globális trendekkel szemben növekedést mutat, de kihívásokkal is szembe kell néznie, például a fiatalabb generációk eltérő fogyasztási szokásaival és a piaci verseny erősödésével. A konferencia célja az volt, hogy feltárja ezeket a kihívásokat és megoldásokat keressen a borágazat számára.

Az esemény hatással lehet a magyar közéletre, amennyiben a konferencián elhangzottak alapján a kormány és az ágazati szereplők intézkedéseket hoznak a borágazat versenyképességének javítására és a fenntartható termelés előmozdítására.

(Forrás: demokrata.hu)