Belföld
Nőtt a munkakeresés átlagos időtartama Magyarországon
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) csütörtöki jelentése szerint 2025 januárjában a 15–74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma 32 ezer fővel emelkedett az előző év azonos időszakához képest, elérve a 4 millió 684 ezer főt. A munkanélküliek száma 214 ezer fő volt, ami 4,4 százalékos munkanélküliségi rátát jelent.
A KSH által vizsgált három hónapos időszak (2024. november – 2025. január) adatai szerint a 15–74 éves munkanélküliek száma 11 ezer fővel csökkent, így 213 ezer fő volt. A munkanélküliségi ráta ebben az időszakban 4,3 százalékot tett ki, ami enyhe javulást mutat a tavalyi év hasonló időszakához képest.
A jelentés szerint a munkakeresés átlagos időtartama 12,1 hónapra nőtt. Egy hónappal korábban ez az érték 11,9 hónap, egy évvel korábban pedig 9,3 hónap volt. A legalább egy éve munkát keresők aránya a munkanélküliek körében 36,1 százalékot tett ki, ami magasabb, mint egy évvel ezelőtt (33%). A munkanélküliek 43,7 százaléka keresett munkát 3 hónapnál rövidebb ideje, ami megközelítően megegyezik a tavalyi értékkel (43%).
Elemzés
Az eredeti cikk a munkakeresés időtartamának növekedését negatív tendenciaként mutatta be, ezt a megközelítést a semlegesebb „romló tendencia” kifejezés használatával érte el. Ezzel szemben az újrafogalmazott változat csupán tényként közli az adatokat, anélkül, hogy értékítéletet fogalmazna meg.
Az eredeti cikkben a munkakeresés időtartamának növekedése egyértelműen negatívumként lett feltüntetve. Azonban a cikk nem vizsgálta meg az okokat, amelyek ezt a növekedést okozhatták. Például nem tér ki arra, hogy a munkáltatók magasabb követelményeket támasztanak-e a munkavállalókkal szemben, vagy hogy a munkavállalók válogatósabbak lettek-e a munkalehetőségek terén.
A KSH adatai valósnak tekinthetők, mivel a KSH Magyarország hivatalos statisztikai hivatala.
A cikkben leírtakból arra lehet következtetni, hogy a munkaerőpiac helyzete összetett. Bár a foglalkoztatottak száma nőtt, és a munkanélküliségi ráta alacsony maradt, a munkakeresés időtartamának növekedése kihívást jelenthet a munkakeresők számára.
A munkakeresés átlagos időtartamának növekedése potenciálisan negatív hatással lehet a magyar közéletre. A hosszabb ideig tartó munkanélküliség anyagi nehézségeket okozhat az érintetteknek, ami társadalmi feszültségekhez vezethet.
Tetszett a cikkünk?
Az Okoshír 2024 novemberében azzal a céllal indult, hogy egy új, tiszta hangot képviseljen a magyar médiában.
A három alapító a kezdetektől fogva, főállás mellett, önerőből készíti a tartalmakat.
Mégis, az Okoshír rengeteg interjút, beszámolót és hírt szállít az olvasóknak.
Ahhoz, hogy még több emberhez eljuthassunk, és magasabb minőségben még több interjút készíthessünk, kérjük, támogass minket!
👉 Támogasd az Okoshírt itt!
Belföld
Több mint 2,6 milliárd forintért hirdették meg a Szőlő utcai javítóintézet épületét
Büntetőeljárás és fogva tartások
Az intézmény 2025 májusában került a figyelem középpontjába, amikor a rendőrség őrizetbe vette az akkori igazgatót. Az év végére a nyomozás kiterjedt, és a gyanúsítottak száma kilencre emelkedett. A köznyelvben Szőlő utcai botrányként emlegetett ügyben több egykori alkalmazott érintett.
A bíróság január közepén újabb három hónappal meghosszabbította négy kulcsszereplő letartóztatását. Az érintettek között van az intézmény volt vezetője, egy gyermekfelügyelő, egy nevelő és egy rendészeti feladatokat ellátó munkatárs. Az ügyészség indítványát a szökés és a tanúk befolyásolásának veszélye miatt fogadta el a törvényszék.
A nyomozás jelenlegi szakaszában kilenc gyanúsítottat tartanak számon, akik közül többek ellen kényszerintézkedés van érvényben. Az ingatlan értékesítése párhuzamosan zajlik a jogi felelősségre vonással, így az épület a jövőben már nem tölt be szociális vagy javítónevelési funkciót.
Tiszta.AI Manipuláció Elemzés
A forrásanyag célja az állami vagyonértékesítés tényének összekapcsolása egy folyamatban lévő büntetőüggyel. A narratíva azt sugallja, hogy az intézmény bezárása és elárverezése elkerülhetetlen következménye a vezetőséget érintő bűncselekményeknek, miközben az ingatlanpiaci aspektust (2,6 milliárdos érték) is hangsúlyozza.
Az eredeti forrás a „Szőlő utcai botrány” kifejezéssel kriminalizálja az egész intézményt. A „kevesebb nyilvánosságot kaptak” fordulat használatával a szerző sejtető módon utal arra, hogy bizonyos részletek vagy szereplők rejtve maradnak a közvélemény előtt, ami fokozza a bizalmatlanságot.
A szöveg nem tér ki az ott elhelyezett kiskorúak sorsára: hová szállították őket, és biztosított-e a szakmai felügyeletük az új helyszíneken? Emellett hiányzik a kormányzati indoklás arra vonatkozóan, hogy miért az értékesítés, és miért nem a struktúraváltás vagy az intézményi reform mellett döntöttek a bűncselekmények feltárása után.
(Forrás: telex.hu)
Kép: Szakáts Réka/Okoshír
🖤
Tetszett a cikkünk?
Napi 33 Ft-tal segítheted, hogy függetlenek maradjunk!
👉 Támogasd az Okoshírt itt!
Belföld
Pintér Bence: Összevonták a győri Városrendészet gazdálkodása miatt indult nyomozásokat
A Vas Vármegyei Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Igazgatósága elrendelte a hatáskörébe tartozó, hivatali visszaélés gyanúja miatt indított eljárás egyesítését a Veszprém Vármegyei Rendőr-főkapitányságon zajló nyomozással. Ez utóbbi eljárás jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanúja miatt indult Pintér Bence győri polgármester feljelentése alapján.
A polgármester még 2025 decemberében kezdeményezett jogi lépéseket a Városrendészetnél tapasztalt gazdálkodási folyamatok miatt. A feljelentés közvagyont érintő visszaélésekre, pénzkezelési és szerződéses szabálytalanságokra, valamint vagyonkezelési problémákra hivatkozott. A gyanú szerint az intézmény szakmai igazgatója megfelelő jogkör nélkül igazolt nagy összegű kifizetéseket.
Személyi és pénzügyi szabálytalanságok a vádak tükrében
A vizsgálat középpontjában Miletics Mór, a Városrendészet korábbi szakmai igazgatója áll. A polgármester állítása szerint a köztisztviselő nem rendelkezett a pozíció betöltéséhez szükséges iskolai végzettséggel és vezetői kinevezéssel. Ennek ellenére összesen körülbelül 12 millió forintnyi kifizetést igazolt le. A belső ellenőrzés ezen összegek mögött nem talált tényleges teljesítést.
A feljelentés további pontjai szerint a szakmai igazgató 2024-ben polgármesteri engedély nélkül vett fel több millió forintos jutalmat. A városvezetés kifogásolja továbbá egy nagy értékű gépjármű szabálytalan bérlését is. Emellett a feltárt adatok szerint további 10 millió forint értékben történtek szabálytalannak minősített autó- és motorbeszerzések az intézménynél.
Rendszerszintű felülvizsgálat Győrben
A Városrendészet ügye nem az egyetlen büntetőjogi eljárás, amelyet a jelenlegi városvezetés kezdeményezett. Pintér Bence az elmúlt hónapokban több önkormányzati területen is vizsgálatokat indított. 2025 szeptemberében a Vaskakas–Schäffer-épületegyüttes eladása miatt tett feljelentést különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanújával.
A polgármesteri hivatal a Győr Projekt Kft. működését is érintette jogi lépésekkel. Ebben az esetben a gyanú szerint a közbeszerzési értékhatár kikerülése érdekében kötöttek szerződéseket 2025-ben. A rendőrségi nyomozások jelenleg is folyamatban vannak, a hatóságok az ügyek egyesítésével a gazdálkodási visszaélések összefüggéseit vizsgálják.
Tiszta.AI Manipuláció Elemzés
A szöveg Pintér Bence polgármester politikai elszámoltatási narratíváját közvetíti. A cél az előző vezetéshez vagy a hivatali apparátushoz köthető gazdálkodási hibák rendszerszintű korrupcióként való bemutatása, igazolva a polgármester eddigi feljelentéseinek jogosságát.
Az eredeti forrás erősen támaszkodik a negatív konnotációjú kifejezésekre: „gyanús gazdálkodás”, „anomáliák”, „luxusautó”. Ezek a szavak nem jogi kategóriák, hanem az olvasó erkölcsi ítéletét hivatottak befolyásolni a bizonyítékok teljes körű ismertetése előtt.
A hír egyoldalú forrásolást alkalmaz. Kizárólag Pintér Bence Facebook-bejegyzésére épít, aki az ügyben érintett fél (feljelentő). Az eredeti szöveg nem szólaltatja meg a vádolt Miletics Mórt, sem a rendőrség hivatalos szóvivőjét, így a rendőrségi határozat tartalmát is csak a polgármester értelmezésében ismerhetjük meg.
Nem derül ki, hogy a Városrendészet vagy az érintett cégek korábbi belső ellenőrzései miért nem jelezték ezeket a problémákat korábban. Hiányzik a pontos jogi háttér is: a „szakmai igazgató” titulus és a kifizetési jogkörök közötti pontos önkormányzati szabályozás ismertetése nélkül a „jogkör nélküli igazolás” vádja nehezen mérlegelhető az olvasó számára.
(Kép: Pintér Bence/Facebook)
🖤
Tetszett a cikkünk?
Napi 33 Ft-tal segítheted, hogy függetlenek maradjunk!
👉 Támogasd az Okoshírt itt!
-
Közélet-Politika3 napja
Rekordszámú külképviseleti regisztráció várható az áprilisi választáson
-
Közélet-Politika8 órája
Jogerős ítélet: Nem a Tisza Párt készítette az Index által bemutatott adótervezetet
-
Közélet-Politika2 napja
Zelenszkij: Hogyan láthatná Orbán, hogy a föld alatt mi történik a csővel?
-
Belföld1 napja
Több mint 471 ezer határon túli magyar regisztrált az áprilisi választásokra
-
Közélet-Politika11 órája
A Kúria határozata szerint a közmédia Facebook-oldalán is kötelező a kiegyensúlyozott tájékoztatás
-
Közélet-Politika2 napja
Magyar Péter bejelentette a Tisza Párt országos listájának vezetőit
-
Belföld3 napja
Biztonsági protokollmulasztás gyanúja miatt töröltek kormányzati fotókat Paksról
-
Közélet-Politika2 napja
Adatvédelmi vizsgálatot kezdeményez a Medián a kiszivárgott adatok ügyében