Egy ausztrál kutatás szerint influenszerek a közösségi médiában, például az Instagramon és a TikTokon orvosi tesztekről és kezelésekről osztanak meg videókat. A kutatás az EurekAlert tudományos hírportálon jelent meg.

A JAMA Network Open szaklapban publikált tanulmány szerint az elemzett bejegyzések többsége nem tartalmaz hivatkozást tudományos bizonyítékokra. A tanulmány szerint a posztok promóciós célt szolgálnak, és az influenszerek pénzügyi kompenzációt kapnak értük.

A kutatók közel 1000 bejegyzést vizsgáltak, amelyek öt különböző orvosi szűrővizsgálattal kapcsolatosak. Ezek a bejegyzések becslések szerint összesen 200 millió közösségimédia-felhasználót értek el. A vizsgált tesztek a következők voltak:

• Teljes testes MRI-vizsgálatok
• Genetikai vizsgálatok (50 rákfajta előrejelzésére)
• Tesztoszteronszint-vérvizsgálat
• Anti-Müller hormon (AMH) teszt (női petesejtszám előrejelzésére)
• Bélmikrobiom-tesztek

A kutatók megjegyzik, hogy egyes tesztek megbízhatósága kérdéses, egészséges egyének számára nem feltétlenül szükségesek, és túldiagnosztizáláshoz vezethetnek.

A tanulmány megállapította, hogy a bejegyzések 85 százaléka nem említette a tesztekkel kapcsolatos potenciális negatív hatásokat vagy a tudományos megbízhatóságot. Az influenszerek által reklámozott AMH-teszteket például szakértők nem tartják megbízhatónak. A kutatók szerint az ilyen vizsgálatok eredményei, az egészségügyi kontextuson kívül, szükségtelen és költséges termékenységi beavatkozásokhoz vezethetnek.

A tesztoszterontesztekkel kapcsolatos posztok gyakran tartalmaznak tesztoszteron-növelő étrendkiegészítők reklámozását. A tesztoszteron-terápia hosszú távú hatásai a szív- és érrendszerre vonatkozóan jelenleg nem ismertek.

A kutatás szerint a vizsgált influenszerek 68 százalékának volt pénzügyi érdekeltsége a tesztek népszerűsítésében, például együttműködés vagy szponzoráció révén.

A kutatócsoport jelenleg vizsgálja, hogyan lehetne szabályozni a félrevezető orvosi információk terjesztését a közösségi médiában.

Elemzés

Az eredeti cikk retorikai eszközökkel, mint például a „félrevezető videók” és a „potenciális károk elhallgatása”, próbálta befolyásolni az olvasót, ami negatív konnotációt sugall. A cikk feltételezésként tálalta azt az állítást, hogy az influenszerek szándékosan hallgatják el a károkat a pénzügyi kompenzáció miatt. A cikkben szereplő állítások megfelelnek a valóságnak, amennyiben egy kutatás eredményeit tükrözik, de fontos megjegyezni, hogy ez egyetlen kutatás eredménye, és további vizsgálatok szükségesek a téma teljeskörű megértéséhez.

A cikkben leírtakból arra lehet következtetni, hogy a közösségi médiában terjedő orvosi információk nem mindig megbízhatóak, és az influenszerek által reklámozott tesztekkel kapcsolatban óvatosságra van szükség. Ez az esemény felhívhatja a figyelmet a közösségi médiában terjedő egészségügyi információk szabályozásának szükségességére, és arra ösztönözheti a felhasználókat, hogy kritikusan kezeljék az ilyen tartalmakat.

(Forrás: telex.hu)