A Pázmány Péter Katolikus Egyetem új kampusza épül a belvárosban, a Nemzeti Múzeum mögött, a Magyar Rádió egykori helyén. A projektet közpénzből finanszírozzák. A Telex dokumentumfilmet készített a projektről „Ha megvalósul, akkor megszeretik” címmel, melyben megszólal az önkormányzat, civilek, a kormány és az egyház is. A film 2025. február 27-én került fel a Telexre.

A film egy premiervetítés utáni beszélgetésen Pikó András, a VIII. kerület polgármestere és Vitézy Dávid, a Podmaniczky Mozgalom képviselője is részt vett. Vitézy Dávid a Budapesti Fejlesztési Központot (BFK) vezette a Campus-projekt indulásakor.

Vitézy Dávid elmondta, hogy a Pázmány Campus létrehozása már eldöntött tény volt, amikor a BFK igazgatója lett. Említette, hogy a BFK szakemberei és a Püspöki Konferencia között két fő vita merült fel: a parkolóhelyek számáról és a sportkomplexum méretéről. A parkolóhelyek számát a főváros segítségével csökkentették, de a sportkomplexum méretét csak részben sikerült mérsékelni. Vitézyék szerették volna, ha a sportkomplexumot más egyetemek is használhatnák, de a Pázmány ezt nem támogatta.

Vitézy szerint a BFK megpróbálta megoldani a rádió stúdióinak megmentését egy múzeumi kiállítás formájában, valamint hasonló tervük volt a Pagodával is. Erről határozat is született, de a BFK megszűnésével ezt hatályon kívül helyezték.

Pikó András szerint a kormány felülírta a választott testületek (kormány és önkormányzat) akaratát egy nem választott testület akaratával. Úgy véli, a felelősség kiszervezése egy nem számonkérhető testülethez történt. Pikó sosem vitatta a Pázmány-beruházás létét és funkcióját, de a léptékét és a lebonyolítás módját igen.

Pikó András elmondta, hogy a film bemutatójakor még nem volt jogerős ítélet a bontás megkezdéséről, de addigra már a fél épületet lebontották. Vitézy Dávid szerint, ha az önkormányzat megnyeri a pert, akkor is csak kártérítésre számíthat, az épületeket nem fogják visszaépíteni. Pikó hozzátette, hogy nincs hatástanulmány a bontás következményeiről, így nem tudják, mennyi azbeszt van a levegőben, és milyen hatással van a környező épületekre a munkálat.

Vitézy Dávid szerint a rádió épületével kapcsolatban két álláspont létezett: az egyik szerint az épület kulturális örökség, a másik szerint el kell bontani. Az építészeti zsűri végül úgy döntött, hogy az épületek nem képviselnek értéket, ezért lebonthatók. Vitézy megjegyezte, hogy a megrendelő jogi szempontból az állam, aki saját döntése alapján adja tovább az egyháznak az elkészült értéket, mivel nem ők állják a költségeket.

Pikó András nem ért egyet azzal, hogy a kampuszt úgy kell felépíteni, hogy minden épülete száraz lábbal megközelíthető legyen. Szerinte a tervezett fedett aula túl nagy, és emberibb léptékre kellene hozni a funkciókat. Úgy véli, hogy egy ekkora épületegyüttes szétrobbantja a történelmi környezetet.

Pikó András azt állította, hogy miután látták, hogy alig van ráhatásuk a dolgok menetére, ellenállást tanúsítottak, és ajánlatokat is kapott a kerület fejlesztésére cserébe. Vitézy Dávid szerint a Pázmány Campus egy hiperlokális probléma, amely leginkább az érintett területen élőket érinti. Szerinte, ha az egész megépül, az emberek megszokják és megszeretik.

Pikó András szerint az állam sok jogállami lehetőséget vont meg az önkormányzattól a projekt érdekében, és ennek tovagyűrűző hatása lesz. Úgy véli, a kormány a lakóhelyet terepasztalnak gondolja.

Elemzés

Az eredeti cikk több ponton is érzelmi hatást gyakorolt az olvasóra. Például a „sokan nem örülnek”, „a kormány minden akadályt félretett az útjából” kifejezések negatív felhangot adnak a cikknek, sugallva a lakosság elégedetlenségét és a kormány erőszakosságát. A „Ha megvalósul, akkor megszeretik” cím ironikus felhangot kölcsönöz a cikknek.

A cikkben több feltételezés is következtetésként van tálalva. Például Pikó azon állítása, hogy „ez egy emberkísérlet”, nem támasztja alá semmilyen bizonyíték, csupán a polgármester véleményét tükrözi. Hasonlóképpen, Vitézy azon kijelentése, hogy „majd ha az egész megépül, és nem rondít bele nagyon a városképbe, akkor egy idő után az emberek megszokják, megszeretik”, egy spekuláció a jövőre nézve.

A cikkben tett állítások valóságtartalma nehezen ellenőrizhető teljes mértékben a megadott információk alapján. Azonban a szereplők (Pikó, Vitézy) által elmondottak tényként kezelhetők, mint az ő szubjektív véleményük és tapasztalataik. Az állítások pontos valóságtartalmának megítéléséhez további forrásokra és bizonyítékokra lenne szükség.

A cikkben leírtakból arra lehet következtetni, hogy a Pázmány Campus építése Józsefvárosban vitatott projekt, amely során az önkormányzat és a kormányzat között nézeteltérések merültek fel. A projekt lebonyolítása során a helyi lakosság érdekei nem feltétlenül érvényesültek teljes mértékben.

Az esemény hatással lehet a magyar közéletre, mivel rávilágít a központi kormányzat és a helyi önkormányzatok közötti hatalmi viszonyokra, valamint arra, hogy a nagyberuházások során milyen mértékben veszik figyelembe a helyi lakosság véleményét és érdekeit. Az esetleges jogállami akadályok lebontása pedig precedenst teremthet a jövőbeli projektek számára, ami tovább gyengítheti az önkormányzatok mozgásterét.

(Forrás: telex.hu)