Vlagyimir Putyin orosz elnök a Rosszija 1 állami televízióban hétfő este kijelentette, hogy Donald Trump, volt amerikai elnök szerinte Ukrajna érdekében cselekszik. Putyin véleménye szerint Trump helyesen törekedett Volodimir Zelenszkij ukrán elnök leváltására, mert Zelenszkij állítólag „a hadsereget, a társadalmat és az államot korrumpáló tényező” Ukrajnában.

Putyin azzal kapcsolatban, hogy az USA és Ukrajna között felmerült egy megállapodás lehetősége a ritkaföldfémekhez való hozzáférésről biztonsági garanciákért és támogatásért cserébe, azt mondta, Oroszországnak nagyságrendekkel több ritkaföldfémje van, mint Ukrajnának, és felajánlotta, hogy Oroszország szívesen ad belőle az Egyesült Államoknak. Az ajánlat az Ukrajna orosz megszállás alatt álló részein lévő ásványkincsek bányászására is vonatkozik. Putyin szerint az amerikai vállalatoknak részt kellene venniük oroszországi energia- és alumíniumgyártási projektekben.

A BBC szerint Putyin azt üzente Donald Trumpnak: „Donald, neked és nekem van igazunk, és mindenki más téved. Annyi mindent megtehetnénk együtt!”

Az Európai Unió is foglalkozik az amerikai-ukrán megállapodás hírével, és saját megállapodást javasol Ukrajnának a „kritikus anyagokról”. Ukrajna becslése szerint a világ „kritikus nyersanyagainak” mintegy 5 százaléka az országban található. Ez több millió tonna grafitot jelent, amelyet például elektromos járművek akkumulátorainak gyártásához használnak, továbbá jelentős lítiumlelőhelyeket és ritkaföldfémeket.

Stéphane Séjourné, az Európai Bizottság iparstratégiáért felelős biztosa az AFP-nek azt mondta, hogy egy kijevi látogatás során Ursula von der Leyen uniós biztossal javaslatot tett az ukrán tisztviselőknek egy lehetséges megállapodásra.

Három éve, hétfőn indult az orosz hadsereg Ukrajna ellen. A Kreml eredeti katonai céljait azóta sem érte el.

Kedden Rijádban tárgyalnak az amerikaiak az oroszokkal. Az első fordulót is a szaúdi fővárosban tartották, azon a megbeszélésen az amerikai külügyminiszter, Marco Rubio és orosz kollégája, Szergej Lavrov és más magas rangú orosz tisztviselők is részt vettek, Ukrajna viszont nem. Lavrov hasznosnak nevezte az első találkozót. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijelentette, hogy országa nem fogadja el a tárgyalások eredményét, mivel azon Kijev nem vett részt, és elhalasztotta saját szaúdi útját.

Donald Trump egy sajtótájékoztatón Ukrajnát hibáztatta a háború megindítása miatt, közölve, hogy Kijevnek meg kellett volna egyezni Oroszországgal még azelőtt, hogy Moszkva teljes inváziót indított az ország ellen. Zelenszkij azt mondta, Trump dezinformációs térben él, Trump diktátornak nevezte az ukrán elnököt, és megismételt olyan állításokat, amik az orosz propagandamédiából származnak. Trump azt mondta, elege van Zelenszkijből, aki szerinte csak megnehezíti az „üzlet nyélbe ütését”.

Emmanuel Macron francia elnök hétfőn a Fehér Házba látogatott, hogy négyszemközti megbeszélést folytasson Donald Trump amerikai elnökkel. Macron egy ponton Trump szavába vágott, hogy kijavítsa, amit Európa Ukrajnának nyújtott támogatásáról mond. Trump azt mondta, hogy Európa kölcsönzi a pénzt Ukrajnának, és visszakapják a pénzüket. Macron közbeszólt, mondván, hogy Európa fizetett, a teljes támogatás 60 százalékát. Hozzátette, hogy Európában 230 milliárd dollárnyi befagyasztott orosz vagyon van, de ez nem hitelbiztosíték, mert nem a mi tulajdonunk.

Elemzés

Az eredeti cikkben több olyan nyelvi eszköz volt, amely az olvasó befolyásolására irányult. Például a címben kérdést tettek fel („Oroszország kezére játszik Donald Trump?”), ami már eleve sugall egy lehetséges negatív konnotációt Trump tevékenységével kapcsolatban. A cikkben továbbá találhatók véleményként tálalt állítások, mint például Putyin azon kijelentése, miszerint Zelenszkij „a hadsereget, a társadalmat és az államot korrumpáló tényező”. Ennek alátámasztására nem szerepelnek bizonyítékok, így feltételezésként kezelendő.

A cikkben tett állítások valóságtartalma vegyes. A tények, mint a találkozók helyszínei és időpontjai, valószínűleg megfelelnek a valóságnak. Ugyanakkor a vélemények és értékelések, mint például Trump és Zelenszkij közötti feszültség leírása, szubjektívek és befolyásolhatják az olvasó véleményét.

A cikkben leírtakból arra lehet következtetni, hogy az ukrajnai háborúval összefüggésben több nagyhatalom (USA, Oroszország, EU) is érdekelt az ország erőforrásaiban, különösen a ritkaföldfémekben. A szereplők között potenciális konfliktusok és együttműködések is kialakulhatnak az erőforrások elosztása kapcsán.

Ez az esemény potenciálisan befolyásolhatja a magyar közéletet is, mivel Magyarország az Európai Unió tagjaként részt vesz az Ukrajnával kapcsolatos döntésekben. Az EU-s és amerikai politika alakulása, valamint az orosz befolyás mértéke mind hatással lehet a magyar külpolitikára és gazdaságra.

(Forrás: telex.hu)