Németh Zsolt, akkori külügyi államtitkár 1999-ben kijelentette, hogy az Egyesült Államok választása Magyarországra azt jelzi, hogy Washington pozitívan értékeli az itteni átalakulást. Ezt azzal összefüggésben mondta, hogy az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Hivatala (USAID) a magyar kormánnyal közösen létrehozta a Magyar-amerikai Partnerségi Kezdeményezést (ELAPI). A program célja a délkelet-európai térség stabilizációjának elősegítése volt.

Több mint 25 év elteltével, a 2010 óta hatalmon lévő Orbán-kormány az USAID-re úgy tekint, mint egy olyan szervezetre, amely a kormány megbuktatásában érdekelt. Orbán Viktor szombati évértékelő beszédében kijelentette, hogy kormánymegbízottat küldenek az USA-ba, hogy adatokat gyűjtsenek az ide áramló támogatásokról, és megteremtik a jogi lehetőségét annak, hogy fellépjenek a külföldi érdekeket kiszolgáló szervezetekkel szemben. Orbán azt is mondta, hogy „a birodalom budapesti lerakatával” húsvétig végezhetnek.

Az 1961-ben alapított USAID a világ egyik legnagyobb állami donorszervezete, amely nemzetközi fejlesztési és humanitárius segélyprogramokat valósít meg. Egyes tevékenységein keresztül az Egyesült Államok számára ez a szervezet a „demokráciaexport” eszköze volt. Egyes politikai szereplők ezt már a kilencvenes években úgy értékelték, mint amerikai befolyást Magyarország és a kelet-közép európai államok felett.

Egy állam külföldön legálisan támogathat olyan szervezeteket, amelyeknek a megerősítését a saját érdekei alapján fontosnak tartja. A magyar kormány is végez hasonló tevékenységet, például bevándorlásellenes reklámokat finanszíroz, hitelekkel és médiabefolyással támogat balkáni országokat. 2004 és 2010 között a német CDU és CSU pártalapítványai a Fideszhez köthető Polgári Magyarországért Alapítványt segítették.

A rendszerváltás utáni amerikai logika szerint, ha egy állam az amerikaiak segítségével kiépíti a demokráciát és a piacgazdaságot, akkor más nagyhatalmak nehezebben tudnak befolyást szerezni. Európa fontos volt az Egyesült Államok számára, és stratégiai érdek volt, hogy a Szovjetunió bukása után árván maradt országok ne kerüljenek vissza az orosz érdekszférába. Ezt a szándékot kérdőjelezte meg Donald Trump.

A kilencvenes évek első felében a USAID tizenegy területen volt aktív Magyarországon. Az amerikai tanácsadók a szociális szolgáltatásoktól kezdve a környezetvédelmen át a privatizációig adtak tanácsokat. A Fidesszel kapcsolatban álló Magosz 1992-ben felvette a kapcsolatot az amerikai Farmerszövetséggel, amit az Egyesült Államok szakminisztériuma támogatott. A Farm a farmerhez program keretében amerikai gazdálkodók érkeztek Magyarországra, hogy tapasztalataikat átadják a magángazdálkodást kezdőknek. Szintén a USAID tevékenységéhez kötődött, hogy az OTP amerikai lakáshitelprogramot indított.

A magyar politikai és gazdasági elit a kilencvenes években igyekezett megfelelni a nyugati hatalmak elvárásainak. 1997 tavaszán a USAID magyar irodájának vezetője azt mondta, hogy Magyarország nagyobb előrehaladást tett, mint a többi ország a régióban, így hamarosan befejezhetik tevékenységüket. Magyarország két évvel később csatlakozott a NATO-hoz.

A NATO-hoz való csatlakozás előtt a USAID még aktív maradt. A kilencvenes évek végén lobbizott azért, hogy az önkormányzatok függetlenné váljanak az államtól, és az értékalapú helyi vagyonadóztatás mellett állt ki. A USAID befolyással szeretett volna lenni a társadalmi, gazdasági folyamatokra, amiben a magyar kormányzat partner volt.

A kétezres évek közepén, Magyarország NATO és EU-tagsága után a USAID a roma közösség oktatási, egészségi és foglalkoztatottsági állapotának javítására törekedett. A rendszerváltáskor a magyar társadalom demokráciára és piacgazdaságra vágyott. A piacgazdaság, a verseny és a demokrácia nem járt automatikusan a Nyugathoz való felzárkózással. A 2008-as gazdasági válság után felerősödtek azok a hangok, amelyek szerint nem is akkora baj, ha nem a Nyugat az egyedüli mérce. Ekkor erősödött fel az elitellenes közhangulat, ami elősegítette az illiberális demokrácia kialakulását.

A Nyugathoz való tartozás ügyében még a kétezres években is politikai konszenzus volt. Az oroszpártiságot a Munkáspárt mellett a Jobbik vállalta fel. A USAID tevékenysége csak jóval később kezdte zavarni a kormánypárti vezetőket. 2005-ben a Fidesz zokon vette egy Demokrácia-központ felállításának tervét, amelynek szervezése mögött az amerikai kormányzat mellett baloldali-liberális körökhöz tartozó figurákat véltek felfedezni. A kezdeményezés ötletgazdájának Mark Palmert tartották. A Fidesz szerint a kezdeményezésből az ellenzéket kihagyták.

A Fideszben már a kétezres évek közepén úgy gondolták, hogy az amerikai kormányzat inkább a baloldali-liberális körökhöz van bekötve, és a politikában kavar. Ekkor a Fidesz még úgy érezte, hogy az EU és a német szövetségesei nem nézik jó szemmel az amerikaiak ilyen irányú törekvéseit. A világ sokat változott azóta: a Fidesz elfordult a német barátaitól, a Néppártot otthagyta és Brüsszellel viaskodik.

Az egykori Soros-ösztöndíjas Orbán Viktor a kilencvenes években még jó kapcsolatot ápolt az amerikaiakkal. Az első Orbán-kormány érdeme, hogy az FBI Budapesten irodát nyitott. Orbán 2001-ben a NATO-tagállamok kormányfői közül elsőként jelentette ki, hogy a szeptember 11-ei események az ötös cikkely hatálya alá tartoznak. Washington nem nézte jó szemmel, hogy a kormányzó Fidesz nem ítélte el Csurka István nyilatkozatát.

A kétezres években ellenzékben lévő Fidesz számára a Nyugat jelentette az egyetlen járható utat. Demeter Ervin 2004-ben elmondta, hogy az ellenzékben lévő Fidesz háromhavonta találkozik a Magyarországra delegált nagykövetekkel, köztük az amerikaival is, és beszélnek a belpolitikáról. Demeter személyes találkozót kezdeményezett a budapesti amerikai nagykövetség CIA által delegált összekötőjével, akinek felhívta a figyelmét arra, hogy a bankbotrányhoz a terrorizmusnak is köze lehet. A CIA szakembere azt mondta neki, hogy ők csak a kormánnyal állnak kapcsolatban.

A USAID-ből csak jóval később lett célpont. Szijjártó Péter 2019-ben azt nyilatkozta, hogy a keresztény közösségek védelméről szóló politika és a keresztény értékek megőrzéséhez való ragaszkodás stabil alapot ad a magyar-amerikai kapcsolatoknak. Az Orbánék által létrehozott Hungary Helps a USAID-del kötött megállapodásnak köszönhetően tudta elindítani az üldözött keresztényeket segítő globális programjait. Azbej Tristan nemrég Washingtonban tárgyalt Pete Maroccóval, az amerikai külügyminisztérium segélyezési politikáért felelős vezető tisztségviselőjével. Azbej Tristan elmondása szerint a találkozón szóba került az, hogy a Biden-adminisztráció idején 7,4 millió dollárral támogatták amerikai közpénzből a különböző magyar ellenzéki pártok kampányait.

Ha elfogadjuk, hogy a USAID az amerikai soft power egyik eszköze, akkor meg kell említeni, hogy Azbej Tristant az orosz soft power szippantotta be. Azbej tagja lett a Kreml irányítása alatt álló Birodalmi Ortodox Palesztin Társaságnak, aminek a vezetője Szergej Sztyepasin. Ez a szervezet az orosz befolyásolási törekvések egyik eszköze. Míg az amerikaiak a liberális demokrácia eszméjét tolták maguk előtt, addig az oroszok a nacionalista keresztény ideológiát alkalmazták.

Orbán a keresztény-nacionalista ideológiában találta meg a politikai számításait, és erre a vonatra ülnek fel azok a magukat patriótáknak tartó politikai csoportosulások is, amelyekkel a magyar kormányfő az EU ellenében szövetkezik. Trump vezetésével az Egyesült Államok szakítani próbál a korábbi „demokráciaexporttal”, a liberális demokráciával. Trump újbóli hatalomra kerülésével Orbán szabad prédának érzi a USAID által pénzelt magyarországi szervezeteket.

Orbán szerint a USAID az előző amerikai kormány alatt nemcsak az „ultraprogresszív Politicót”, hanem „lényegében a teljes magyar baloldali médiát” finanszírozta. A miniszterelnök vélhetően arra reagált, hogy a USAID évekig támogatta több millió dollárral a Politicót és az AP Newst. Valójában arról van szó, hogy az amerikai szövetségi szervek közszolgáknak fizettek elő a szakpolitikai lapokra, mert szükség volt a munkájukhoz az ottani elemzésekre. Az amerikai államapparátus nem támogatást nyújtott, hanem fizetett egy szolgáltatásért.

Az első Trump-adminisztráció alatt az Orbán-kormánynak nem volt baja a USAID-del, de Biden alatt már igen, mert a szervezet visszatért Magyarországra és hasonló célokat kezdett el finanszírozni, mint a rendszerváltás környékén. A USAID kétpárti kongresszusi jóváhagyással olyan új, helyi kezdeményezéseket támogat Közép-Európában, amelyek célja a demokratikus intézmények, a civil társadalom és a független média megerősítése. Washingtont aggasztja a magyarországi demokrácia állapota, ezért be akar avatkozni, segítve a hatalom által célba vett civileket és a kormánnyal kritikus médiát.

A Fidesz éreztette, hogy miközben az ellenzékhez képest erőforrásokkal rendelkeznek, az ország szuverenitása veszélyben van. Washington azt hangoztatta, hogy amit tesz, az nem politika. A demokraták bukása után a Fidesz-kormány jobban ráfordul a „szuverenitásvédelmi” retorikára. Ebben a narratívában minden kormánykritikus entitás – de főleg azok, akik valamilyen formában kaptak támogatást a USAID-tól – külföldi érdekeket képvisel.

A 2026-os választás egyik kampánytémáján túl konkrét lépéseket tesz majd a kormány azokkal szemben, akik részesültek a USAID támogatásából. A vélelmezett amerikai befolyásolási művelet „feltárásában” a Szuverenitásvédelmi Hivatal kap szerepet. Nem tudni, ezt a hivatalt milyen jogkörökkel ruházzák fel, hogy vegzálja azokat a szervezeteket, amelyek a célkeresztjébe kerülnek.

A kormányzati sajtóban Horváth József, a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet igazgatója kijelentette, hogy alapvető fontosságú lenne, hogy hazánk minél átfogóbb információt kapjon a USAID-en keresztül Magyarországra érkező pénzekről. Ha több évtizedre visszamenőleg kutakodna a hivatal, akkor még a Fidesszel szövetséges Magosznak is van félnivalója, hiszen azt is amerikai tanácsadók környékezték meg, nem is beszélve a Hungary Helps programról.

A politikai célok egyértelműek. Egyrészt a Fidesz a kegyelmi botrány kirobbanása óta nem találja el azt a témát, amivel uralni tudná a napirendet. Másrészt a Fidesznek alapvető érdeke, hogy az elmúlt hónapokban megerősödő Tisza Párt ne tudjon elszívni fideszes szavazókat vagy megnyerni olyan bizonytalanokat, akikre a kormánypárt is pályázik.

Orbán olyan szabályozást sürget, ami az Egyesült Államokban már régóta létezik annak megakadályozására, hogy külföldi hatalmak befolyásolni tudják a belpolitikát. A Fidesz az amerikai mintára hivatkozik, noha az orosz gyakorlatot követné, amikor egyszerűen külföldi ügynöknek nyilvánít valakit vagy valamilyen szervezetet. A külföldi ügynök fogalmát Oroszországban bevezető törvény 2012-ben született a civil szervezetek ellenőrzésének növelésére. Az amerikai és az orosz törvény csak felszínesen hasonlítható össze.

A USAID elleni hadjárat magyarországi leágazásának groteszk élt ad, hogy a kormánypárti sajtóban az amerikai szervezet megsemmisítését az a Földi László sürgeti a leghangosabban, akinek életpályája tükrözi az ideológiai hullámvasutat. Földi titkosszolgálati karrierjét még a kommunista Magyarország fiatal hírszerző tisztjeként kezdte, majd a rendszerváltás után egy olyan állam titkosszolgája lett, amelyik az Egyesült Államokat tekintette szövetségesnek. Később mindenhol amerikai ügynököket vizionált.

Nem látni, hogy a civilek elleni politikai támadás mennyire csak a kommunikáció része és mennyire egy lépés a még autoriterebb rezsim kiépítése felé. Orbán helyzete könnyebb, mert az Egyesült Államoktól nem számíthatnak védelemre a kritikusai, így sok minden az önmérsékleten és a társadalom reakcióján múlik.

Elemzés

Az eredeti cikk számos nyelvi eszközt használt az olvasó befolyásolására. Például negatív konnotációjú szavakat alkalmazott az USAID és a kormánykritikus szervezetek leírására („mélyállami demokrata kémszervezet”, „álcivil szervezetek”). Ezenkívül feltételezéseket tálalt következtetésként, például amikor azt sugallta, hogy az USAID célja a kormány megbuktatása.

A cikkben tett állítások egy része nem volt megfelelően alátámasztva, például az ellenzéki pártok amerikai támogatásával kapcsolatos állítások. A cikk konklúziója az volt, hogy a kormány a USAID-dal szembeni fellépéssel a szuverenitást védi, és elhárítja a külföldi befolyást.

(Forrás: telex.hu)