A Volvo-gate néven ismertté vált buszbeszerzési ügy büntetőpere 2025 február 24-én újraindult a Szekszárdi Törvényszéken. Az eljárás eredetileg négy vádlott ellen indult, de az I. rendű vádlott halála és a III. rendű vádlott jogerős elítélése miatt most két vádlott, Csengő András II. rendű és S. P. IV. rendű állampolgár ellen folyik az eljárás.

Csengő András a tárgyalás napján egy csontváz jelmezben jelent meg a bíróság épületénél. Saját elmondása szerint erre azért volt szükség, mert a S. P. részére küldött, holland nyelvű bírósági idézésben az szerepelt, hogy Csengő András elhunyt. A bíró, Bertaldó András szerint ez fordítási hiba volt.

Az ügy alapja egy 2014 végi, 2015 eleji pécsi buszbeszerzés. A Tüke Busz Zrt. a város autóbuszflottájának lecserélését tervezte. A cég vezetése információt szerzett arról, hogy a holland Breda városa használt Volvo buszokat kíván értékesíteni. A Volvo magyarországi képviselete tájékoztatást adott a buszok árára vonatkozóan.

A pécsi közgyűlés 2015 februárjában közbeszerzést írt ki, melyen egyedül a Bus & Coach Trade nevű holland cég indult, 3,5 milliárd forintos ajánlattal. Ez az összeg körülbelül 700 millió forinttal magasabb volt, mint amennyiért a Volvo eredetileg kínálta a buszokat a városnak.

Az ügyészség szerint a buszokat az eredeti ajánlatnál drágábban vásárolták meg, és az árkülönbözet egy közvetítő cégnél jelent meg. A buszokat a tendernyertes Bus & Coach megbízásából az Autópark Kft. szállította Pécsre, ami a Tüke Busz akkori vezetőjének családi vállalkozása volt.

A Kaposvári Törvényszék korábban Csengő Andrást és S. P.-t bűncselekmény hiányában felmentette, míg Patzek Endrét pénzmosás miatt felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte. A Pécsi Ítélőtábla ezt az ítéletet másodfokon megsemmisítette, majd a Kúria a másodfokú ítéletet helybenhagyta, elrendelve az elsőfokú eljárás újrakezdését a Szekszárdi Törvényszéken.

A másodfokú ítélet eljárási hibákat és hiányos bizonyítást állapított meg, többek között azt, hogy nem hallgattak meg bizonyos személyeket, vagy nem tettek fel nekik lényeges kérdéseket. Az ítélet szerint a pécsi városvezetés, a cégvezetés, az ügyvédek és a szakértők felelősségét sem vizsgálták megfelelően.

Az ítélet szerint Csengő András 900 000 eurónyi készpénzt vett fel egy szerbiai bankszámláról, majd Hollandiába utazott, hogy befizesse egy ottani bankszámlájára. A pénzt 19 tranzakcióval egy amszterdami ATM-be fizette be, ami a bankautomata megtelt. A pénz eredete és a tranzakciók körülményei felkeltették a holland bankárok figyelmét, akik értesítették a rendőrséget. A Csengő által indított utalás nem érkezett meg Patzek számlájára.

A holland hatóságok Patzekre és a Taki Co. Ltd. nevű thaiföldi cégére is felfigyeltek, amire korábban 170 millió forint érkezett. Patzek elismerte, hogy ezt a pénzt egy színlelt szerződéssel kapta Hollandiából.

A magyar cégnyilvántartás szerint Patzeknek amerikai lakcíme van, és 2024 augusztusában eltiltották a magyarországi cégvezetéstől. Patzek korábban ügyvezetője volt a Bánki Erik tulajdonában álló Zeta Services GmbH nevű német cégnek.

A tárgyaláson a bíró közölte, hogy csak Csengő és S. P. bűnösségét vizsgálják. A tárgyalás programja a két vádlott kihallgatása volt, valamint a következő tárgyalási napok menetrendjének ismertetése. A megismételt perben tanúként meghallgatják Csizi Pétert, Bánki Eriket és Páva Zsoltot, valamint más tanúkat is.

Az ügyészség a vádiratokat változatlan formában fenntartotta, a Tüke Busz pedig a korábbi, 600 millió forintos kártérítési igényét.

Csengő András a kihallgatása során azt mondta, hogy nem ismeri el a büntetőjogi felelősségét, és nem követett el gazdasági csalást. Szerinte jogszerű közvetítői tevékenységet végzett, és szerződésszerűen teljesítette a kötelezettségét. Csengő András vitatta, hogy a Tüke Busznál vagyoni hátrány következett volna be.

A bíró kérdéseket tett fel Csengőnek S. P., P. I. és Patzek Endre megismerésének körülményeiről, valamint a pécsi buszbeszerzésről való értesüléséről. Csengő üzleti kapcsolatokra hivatkozott, de konkrét forrást nem nevezett meg.

Elemzés

Az eredeti cikk több nyelvi eszközzel is igyekezett hatni az olvasóra. Dramatikus elemeket használt, mint például a „nem akármilyen közjátékkal indult újra”, és a „kissé kabarészerűen” kifejezés, hogy fokozza az események érdekességét. Ezen kívül, a cikk sugall bizonyos következtetéseket, például a Bánki Erik és az ügy közötti kapcsolatot, anélkül, hogy ezt közvetlenül bizonyítaná.

A cikkben több feltételezés is következtetésként van tálalva. Például, a szerző feltételezi, hogy a csontváz jelmez reakció volt a bírósági idézésre, és sugallja, hogy Bánki Eriknek köze lehet az ügyhöz, anélkül, hogy ezt konkrét bizonyítékokkal támasztaná alá.

A cikkben tett állítások valóságtartalmát nehéz teljes mértékben megítélni a források hiánya miatt. Azonban, az események leírása és a szereplők közötti kapcsolatok nagyrészt megfelelnek a nyilvánosan elérhető információknak.

A cikkben leírtakból arra lehet következtetni, hogy a Volvo-gate ügy továbbra is bonyolult és ellentmondásos, tele kérdésekkel és tisztázatlan részletekkel. Az újrakezdődő per célja, hogy tisztázza a felelősséget és eldöntse, történt-e bűncselekmény.

Ennek az eseménynek jelentős hatása lehet a magyar közéletre, különösen, ha a per során új bizonyítékok kerülnek elő, vagy ha politikai szereplők érintettsége bebizonyosodik. Az ügy kimenetele befolyásolhatja a közbizalmat a politikai és üzleti élet szereplőiben.

(Forrás: 444.hu)