Orbán Viktor miniszterelnök 2024-es évértékelő beszédében közölte, hogy a kormány támogatja a készpénzhasználat alkotmányos védelmét célzó képviselői indítványt.

Orbán Viktor kijelentette, hogy a készpénz használata szerinte nem szokás, hanem jog. Hozzátette, hogy bár a digitális pénz terjedése várható, a készpénz kézzelfogható biztosítékot jelent. A miniszterelnök Lázár János minisztert kérte fel a parlamenti indítvány előkészítésére.

A készpénzhasználat alkotmányos védelmének kérdése Ausztriában is felmerült. Magyarországon a Mi Hazánk korábban alaptörvény-módosító javaslatot nyújtott be a témában, melynek tárgysorozatba vételét az Országgyűlés Igazságügyi Bizottsága megszavazta. A javaslat sorsáról azóta nem érkezett információ. A párt emellett javasolta a havi 150 ezer forintos ingyenes készpénzfelvétel összegének emelését.

Több országban jogszabályok rögzítik a kötelező készpénz elfogadást:

• Belgiumban a vállalkozásoknak kötelezően el kell fogadniuk a készpénzt.
• Kínában a vállalkozások kötelesek készpénzt elfogadni, mivel becslések szerint több mint 150 millió állampolgár nem használ elektronikus fizetési módokat.
• Dániában 1984-ben szabályozták a készpénz kötelező elfogadását a kártyás tranzakciókkal való verseny biztosítása érdekében.
• Franciaországban a vállalkozások nem utasíthatják vissza a készpénzes fizetést.
• Írországban a kormány 2024-ben bejelentette, hogy bizonyos üzleteket köteleznek a készpénz elfogadására.
• Hollandiában a képviselőház 2024-ben elfogadta a kötelező készpénz elfogadásról szóló szabályokat. A szenátus jóváhagyása 2025 februárjában várható.
• Nigériában, ahol bevezették a központi banki digitális valutát, a vállalkozásoknak továbbra is el kell fogadniuk a készpénzt.
• Norvégiában 2024 elején megerősítették a kiskereskedelmi üzletek készpénz elfogadására vonatkozó kötelezettségét.
• Szlovákiában 2023 óta alkotmányos jog a készpénzes fizetés.
• Spanyolországban 2022-ben lépett hatályba egy jogszabály, amely előírja, hogy a vállalkozásoknak 1000 euróig el kell fogadniuk a készpénzt.

Az Európai Központi Bank (EKB) felmérése szerint az eurózónában a vásárlók a tranzakciók 52%-ánál használnak készpénzt a pénztáraknál, szemben a 2022-es 59%-kal. A fogyasztók a kártyákat gyorsabbnak és könnyebben használhatónak tartják, míg a készpénzt a kiadások kezelésében és a magánélet védelmében tartják hasznosabbnak. A felmérés szerint a fogyasztók többsége (62%) fontosnak tartja a készpénz, mint fizetési lehetőség meglétét, és 87%-uk elégedett a készpénzhez való hozzáféréssel.

Egy norvég pénzügyi információs oldal adatai szerint Magyarország a 45 európai országot tömörítő listán a 22. helyen szerepel a készpénzmentes gazdaság felé való haladásban. Magyarországon 2023-ban a készpénzes fizetések aránya alacsonyabb volt, mint az eurózóna átlaga.

Az elektronikus fizetések, különösen a kártyás tranzakciók, növekedést mutatnak Magyarországon. A kártyás készpénzfelvételek száma csökken, míg értéke az elmúlt két évben szintén csökkenésnek indult. Ma Magyarországon kétszer több pénzt költenek kártyával, mint amennyit felvesznek velük. A magyarok megtakarításain belül a készpénz 2024-ben 6,4 százalékos arányt képviselt.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) becslése szerint a készpénz szállítása, előállítása, kezelése évente körülbelül 100 milliárd forint költséget jelent. Az MNB egy korábbi tanulmánya szerint társadalmi szinten a készpénz jelenleg a legolcsóbb fizetési módnak tekinthető, de az elektronikus forgalom bővülésével a kártyahasználat és az átutalás költségei várhatóan csökkennek.

Az online pénztárgépek bevezetésének hatására a kis cégek bejelentett forgalma a kiskereskedelemben 20-26 százalékkal, az összevont szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ágazatban 30-40 százalékkal növekedett.

Tordai Bence ellenzéki képviselő szerint havi 250 ezer forintra nőhet az ingyenes készpénzfelvétel összege, ha az Országgyűlés megszavazza a javaslatot. A változás a bankrendszer számára többletköltséget jelenthet.

Elemzés

Az eredeti cikk több ponton is érzelmi hatást gyakorolt az olvasóra. Például a „bankok rabszolgái” kifejezés félelmet kelthet a digitális pénzzel szemben, míg a „szabadságkérdés” szókapcsolat a készpénzhasználatot egy magasabb, ideológiai szintre emeli. A cikk emellett feltételezéseket is következtetésként tálalt, például amikor azt sugallta, hogy a készpénzhasználat alkotmányba foglalásával együtt az ingyenes készpénzfelvétel határát is felemelik. Az ingyenes készpénzfelvétel bankrendszerre gyakorolt hatásának taglalása is negatív irányba befolyásolhatta az olvasót.

A cikk állításai nagyrészt megfelelnek a valóságnak, bár egyes megfogalmazások túlzóak vagy manipulatívak lehetnek. A cikk konklúziója az, hogy a készpénzhasználat alkotmányos védelme elsősorban a lakosság egy részének megnyugtatását szolgálja, és nem fogja megakadályozni az elektronikus fizetések terjedését.

Az esemény hatása a magyar közéletre valószínűleg korlátozott lesz. A készpénzhasználat alkotmányos védelme szimbolikus jelentőséggel bírhat a hagyományos értékekhez ragaszkodók számára, de a gazdaság digitalizációjának folyamatát valószínűleg nem fogja megállítani.

(Forrás: portfolio.hu)