A Költségvetési Tanács (KT) legfrissebb elemzése szerint a magyar gazdaság 2025-től élénkülhet, de a növekedést kockázatok kísérik, és a világgazdasági környezet bizonytalanabb, mint az előző évtizedben.

A KT elemzése szerint a 2025-ös költségvetési törvényben szereplő 3,4 százalékos növekedés elméletileg elérhető, azonban a kockázatok növekedtek. A csatolt táblázatban a KT 2,5-3,5 százalékos GDP-növekedést tart valószínűnek, ami azt jelenti, hogy a kormány által kitűzött cél a sáv felső határán van.

A KT szerint a 3 százalékos vagy a feletti gazdasági növekedéshez a külső konjunktúra pozitív irányba fordulása szükséges legalább az év második felében, valamint a belső fogyasztás ütemének fennmaradása és a beruházási dinamika trendváltása. A fogyasztás és a beruházások megfelelő alakulásához a fogyasztói és vállalati bizalom erősítése szükséges.

A KT várakozásai szerint 2026-ban a növekedési ütem megközelítheti a 4 százalékot, de 2027-re várhatóan visszatér a 2,5–3,5 százalékos tartományba.

Az elemzés szerint 2025-ben az éves átlagos infláció 4 százalék felett alakulhat, ami meghaladja a költségvetési törvényben rögzített 3,2 százalékos feltételezést. A KT által megadott várható sáv az idei évre 4-5 százalék között van.

A KT szerint az infláció mérséklődését 2025-ben segítheti a visszatekintő átárazások alacsonyabb indexálása, de az inflációt növelheti a forint árfolyamának 2024 utolsó negyedévében történt gyengülése. A világpiaci élelmiszer- és energiaárak ingadoznak. Bár ezek 2024-ben mérsékelhették az inflációt, a következő években nem várható ilyen egyértelműen kedvező hatás. A fogyasztóiár-index 2026-ban várhatóan megközelíti a 3 százalékos jegybanki célt.

A KT szerint a túlzottdeficit-eljárásból való kikerülés érdekében szigorú költségvetési politikára van szükség.

A költségvetési folyamatok értékelésének alapja a kormány által készített és az Európai Unió Bizottságával egyeztetett középtávú költségvetési strukturális terv volt. Az elemzés szerint a terv azt mutatja, hogy a nettó nemzeti finanszírozású elsődleges kiadások (nettó kiadások) visszafogott növekedése mellett Magyarország 2026 végéig teljesítheti a túlzottdeficit-eljárásból való kikerülés feltételeit, még az Európai Bizottság által legvalószínűbbnek tartott növekedési pálya esetén is.

A KT szerint ez a forgatókönyv szigorúbb költségvetési politikát igényel, mint amire a 2025-ös költségvetés alapját képező kormányzati prognózisban szereplő dinamikusabb növekedés esetén szükség lenne.

A kormány elkötelezettsége a nettó kiadások visszafogott növelése mellett elvileg azt jelenti, hogy az egyensúlyi célok akkor is teljesülhetnek, ha a gazdasági növekedés nem éri el a kormányzati prognózisban előre jelzett mértéket.

Az elemzés kockázatként azonosította a világgazdasági helyzet bizonytalanságát és a belső gazdasági folyamatok alakulását.

Elemzés

Az eredeti cikk számos olyan nyelvi elemet tartalmazott, amelyek befolyásolhatták az olvasót. Például a „2025-től ismét élénkülhetnek” kifejezés pozitív várakozást sugall, míg a „növekedést lefelé mutató kockázatok övezik” mondat negatív felhangot ad. Az „ám” kötőszó használata a KT elemzésének bemutatásakor ellentétet sugall a kormány céljaival szemben.

A cikkben feltételezések is szerepeltek következtetésként tálalva. Például a „3 százalékos vagy afeletti gazdasági növekedéshez szükséges a külső konjunktúra pozitív fordulata” kijelentés feltételezi, hogy a külső konjunktúra pozitív fordulata elengedhetetlen a növekedéshez, ami nem feltétlenül igaz.

A cikkben tett állítások a Költségvetési Tanács elemzésén alapulnak, amely egy hivatalos szerv. Azonban az elemzésben szereplő konkrét számok és előrejelzések a jövőre vonatkoznak, így azok pontossága nem garantálható.

A cikkben leírtakból arra lehet következtetni, hogy a magyar gazdaság növekedése 2025-ben bizonytalan, és számos kockázati tényező befolyásolhatja a növekedés mértékét. A Költségvetési Tanács szigorú költségvetési politikát javasol a túlzottdeficit-eljárásból való kikerülés érdekében.

Az esemény hatással lehet a magyar közéletre, mivel a gazdasági növekedés és az infláció alakulása befolyásolja a kormány mozgásterét a gazdaságpolitika terén. A szigorú költségvetési politika pedig társadalmi feszültségekhez vezethet.

(Forrás: portfolio.hu)