Az Európai Hőszivattyú Szövetség (EHPA) előzetes statisztikái szerint, melyek 13 európai ország értékesítési adatain alapulnak, 2024-ben körülbelül 2 millió új hőszivattyút értékesítettek Európában. Ez 23%-os csökkenést jelent 2023-hoz képest. 2023-ban is csökkenés volt tapasztalható, a piac 7%-kal zsugorodott, 2,6 millió darabra, a 2022-es 2,8 millió darabhoz képest. A teljes, korábbi telepítéseket is magába foglaló állomány hozzávetőleg 26 millió darab lehet.

A statisztikák Ausztria, Belgium, Dánia, Finnország, Franciaország, Németország, Olaszország, Hollandia, Norvégia, Lengyelország, Portugália, Svédország és az Egyesült Királyság adatait tartalmazzák, melyek az európai hőszivattyúpiac körülbelül 85%-át fedik le.

Az EHPA szerint a kereslet csökkenése miatt munkahelyek szűnhetnek meg az ágazatban, ahol Európában közvetlenül 170 ezer embert foglalkoztatnak. A gyártók 2022-23-ban kapacitásbővítő beruházásokat eszközöltek, melynek egy része jelenleg kihasználatlan.

Az értékesítések visszaesése az EHPA szerint három fő okra vezethető vissza:

• A hőszivattyúra való átállás lassabb azokban az országokban, ahol az áram ára több mint kétszerese a földgázénak.

Az EHPA főigazgatója, Paul Kenny a Magyar Hőszivattyú Szövetség (MAHŐSZ) február 19-i budapesti konferenciáján elmondta, hogy a hőszivattyúk hatékonyabbak a hagyományos fűtési megoldásoknál, így alkalmazásuk akkor is gazdaságosabb lehet, ha a villamos energia ára kétszer olyan magas, mint a gázé. Ugyanakkor egyes európai országokban az áram ára akár három-négyszerese is lehet a földgázénak.

Az EHPA lakossági áram- és gázárak különbségeit bemutató ábráján Magyarország az alap tarifákkal szerepel, ahol az áram ára több mint 3,5-szerese a gázénak. Azonban a hőszivattyúk üzemeltetéséhez igényelhető H-tarifával számolva a földgáz árelőnye kisebb.

Horváth Viktor, az Energiaügyi Minisztérium helyettes államtitkára a konferencián elmondta, hogy a minisztérium kiáll a H-tarifa megtartása mellett, és a kormányzat elő kívánja segíteni az ezzel kapcsolatos ügyintézést. A minisztérium vizsgálja, hogyan lehet a támogatásokon túl ösztönzőkkel növelni a hőszivattyúk alkalmazását és a villamosenergia-rendszer kiegyensúlyozásába való bevonhatóságát.

Paul Kenny a MAHŐSZ rendezvényén hangsúlyozta, hogy a hőszivattyúzás terjedésének támogatása EU-szinten is összefogott cselekvést és hosszú távú tervezést igényel.

Az EHPA olyan uniós szintű adószabályokat sürget, amelyek csökkentik a villamosítandó iparágak általános áramköltségeit. Javaslatuk szerint a villamos energiához fűződő költségek egyensúlyát úgy kellene kialakítani, hogy az ösztönözze az európai elektrifikáció gyorsítását.

Az iparág abban bízik, hogy az Európai Bizottság a készülő európai Clean Industrial Dealben előtérbe helyezi a hőszivattyúk ügyét. Az uniós hőszivattyú-telepítések felgyorsítása a REPowerEU terv céljai között is szerepel, melynek célja az orosz gázról való leválás elősegítése.

A Bizottság egy hőszivattyú cselekvési tervet is beígért, melynek tervezete 2023-ban nyilvános konzultáción esett át, de a végleges terv még nem jelent meg.

A hőszivattyú-gyártó iparágat az F-gázokra vonatkozó szabályozás is érinti. Az EU új szabályozása 2050-ig fokozatosan kivezetné az összes F-gázt, de a helyettesítésükre már léteznek alternatívák.

A hőszivattyúk 1 kWh villamos energia ráfordítással 4-5 kWh hasznos fűtési energiát képesek előállítani. A hőszivattyúval való fűtésre való átállással csökkenthető az üvegházhatású gázok kibocsátása, növelhető az energiahatékonyság, mérsékelhető a gázfüggőség és fokozható az ország energiaszuverenitása.

A MAHŐSZ szakértői szerint a hőszivattyúk hozzájárulnak az energiahatékonysági és megújuló irányelvekből fakadó célok teljesítéséhez, valamint az épületenergetikai elvárásokhoz. A technológia elterjedésének elősegítésére egy nemzeti hőszivattyú-akciótervre van szükség.

A 20 ezer háztartásra tervezett Otthonfelújítási Programba eddig 5500-5600 igény érkezett. A magyar lakóépületek elavult állapota hozzájárul a pazarló energiafogyasztáshoz, ennek csökkentése érdekében évente legalább 100–150 ezer lakóingatlan teljes körű energetikai korszerűsítésére lenne szükség. Ehhez képest évente 4–5 ezer lakóingatlant újítanak fel mélyrehatóan. A MAHŐSZ szakértői a kedvezményes hitelkeret emelésének megfontolását javasolták.

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) adatgyűjtése szerint 2023-ban közel 300 ezer levegő-levegő hőszivattyú került forgalomba Magyarországon. A MAHŐSZ számításai szerint a lakossági céllal telepített levegő-levegő hőszivattyúk mintegy 20 százalékát használják elsődleges fűtési eszközként. A KSH adatai szerint 2022-ben a hazai lakott lakások 28%-ában volt légkondicionáló berendezés.

Elemzés

Az eredeti cikk több ponton is megpróbált hatni az olvasóra, például azzal, hogy a hőszivattyúkat egyértelműen pozitív színben tüntette fel, mint az energiahatékonyság és a függetlenség kulcsát. Ezt a hatást erősítették a szakértői vélemények és a kormányzati szándékok hangsúlyozása. A cikk feltételezéseket is tartalmazott, például azt, hogy a hőszivattyúk elterjedése automatikusan csökkenti a gázfüggőséget és növeli az energiaszuverenitást, anélkül, hogy ezt konkrét adatokkal támasztotta volna alá.

A cikkben tett állítások nagyrészt megfelelnek a valóságnak, bár a hőszivattyúk előnyeit túlzóan hangsúlyozták, míg a hátrányokat (például a magas áramárak miatti problémákat) kevésbé emelték ki. A cikkből arra lehet következtetni, hogy a hőszivattyúk elterjedése fontos célkitűzés mind az EU, mind a magyar kormány számára, de a piaci és szabályozási akadályok még mindig jelentősek.

Ez az esemény, vagyis a hőszivattyú-értékesítések csökkenése rávilágít arra, hogy a technológia elterjedése nem automatikus, és aktív kormányzati és EU-s intézkedésekre van szükség a sikerhez. A magyar közéletre ez az esemény hatással lehet a jövőbeli energiapolitikai döntésekre, különösen a támogatási rendszerek és az árszabályozás terén.

(Forrás: portfolio.hu)