Az Európai Parlament (EP) gazdasági szakbizottsága megkezdte a vitát az Európai Unió (EU) következő, 2028-tól induló többéves pénzügyi keretéről (MFF). A tárgyalások célja a közösségi források elosztásának meghatározása a következő időszakra.

A bizottság dokumentumai szerint az új költségvetés tervezése több kihívást is magában foglal. Az EU-nak egyensúlyt kell teremtenie a növekvő pénzügyi igények, a tagállamok befizetési hajlandósága, a fenntartható gazdasági növekedés biztosítása és a geopolitikai helyzetre adott válaszok között. Az Európai Bizottság jelenleg társadalmi egyeztetést folytat a versenyképesség javítását célzó intézkedésekről.

Az EP jelentéstervezete szerint az EU előtt álló legfontosabb pénzügyi kihívások közé tartozik a Next Generation EU (NGEU) támogatások törlesztése, amely 2028-tól évente körülbelül 13,9 milliárd eurót tesz ki. Az NGEU-t finanszírozó adósságokat 2058-ig kell visszafizetni.

A geopolitikai helyzet miatt az EU növeli a védelmi és biztonsági kiadásait. Az Európai Béke Alapra (EPF) szánt források egy részét az immobilizált orosz állami vagyon felhasználásával finanszírozzák. A Tanács 2024. május 21-i döntése alapján ezen összegek 90%-át katonai támogatásra, 10%-át pedig az EU költségvetésén keresztül az Ukrajna Eszköz harmadik pillérére fordítják.

Az EU bővítésének költségei is meghatározóak lehetnek. Ukrajna, Moldova és a Nyugat-Balkán egyes államainak csatlakozása költségvetési kiadásokkal járhat, mivel az új tagállamok számára fejlesztési és strukturális támogatásokat kell biztosítani.

Az EU bevételeinek struktúrája változik, és a 2028 utáni időszakban további reformokra lehet szükség. Jelenleg az EU bevételeinek 61,5%-át a bruttó nemzeti jövedelemalapú (GNI) hozzájárulások biztosítják. Emellett bevételek származnak az uniós importvámokból, az áfa-alapú hozzájárulásokból és az újrahasznosítatlan műanyag hulladékokra kivetett adóból.

Az Európai Bizottság és az Európai Parlament megállapodott új saját bevételek bevezetéséről az NGEU adósságának visszafizetése érdekében, de az Európai Tanács még nem konkretizálta ezeket. Az új források évente mintegy 36,5 milliárd eurót hozhatnak az EU költségvetésébe.

Az EP szerint a háromlépcsős új saját bevételi terv a következő elemekre épül:

1. Egyes tagállamok vonakodnak az új bevételek bevezetésétől, és inkább a GNI-alapú befizetések növelését preferálnák.
2. Az Európai Tanácsban technikai viták zajlanak, így kérdéses, hogy 2026-ig sikerül-e bevezetni az új rendszert.

Egy másik lehetséges megoldás az EU további közös adósságfelvétele a költségvetés finanszírozására. Az NGEU létrehozása lehetővé tette a Covid-19 válság utáni gazdasági helyreállítást egy 806,9 milliárd eurós csomaggal.

Felmerült az ötlet, hogy az EU védelmi kötvényeket bocsásson ki a védelmi ipar fejlesztésére, ami további közös eladósodást jelentene. Ezeket a kötvényeket az EU költségvetése garantálná.

Az Európai Bizottság tervei szerint az EU következő hosszú távú költségvetése szakítana a korábbi programalapú struktúrával, és politikaalapú költségvetési rendszer jönne létre. Ez azt jelenti, hogy a tagállamok nemzeti tervei alapján egyedi finanszírozási programokat alakítanának ki.

A költségvetési tárgyalások során kulcsfontosságú kérdések merülnek fel: az új költségvetés teljes mérete, a források összpontosítása (pl. zöld átállás, digitális fejlődés, védelmi képességek), és az EP ellenőrzési jogköreinek növelése.

Az Európai Parlament Költségvetési Bizottságának elnöke, Johan Van Overtveldt, valamint az EU hosszú távú költségvetésének társ-jelentéstevői, Siegfried Mureşan és Carla Tavares hangsúlyozták, hogy az új költségvetésnek képesnek kell lennie az EU előtt álló kihívások kezelésére, biztosítva a hagyományos politikák megfelelő finanszírozását, miközben az új prioritásokra is elegendő forrást kell fordítani.

A parlamenti képviselők szerint az EU-nak olyan területekre kell összpontosítania a kiadásait, ahol a közös beruházások hozzáadott értéket teremtenek és közvetlen hatással vannak az emberek életére. Az új költségvetésnek egyszerűbbé és rugalmasabbá kell válnia, és erősebb saját bevételekre van szükség.

A parlamenti képviselők szerint a költségvetés egyszerűsítése és rugalmassága mellett elengedhetetlen a demokratikus ellenőrzés erősítése. A helyi és regionális hatóságok bevonását is kulcsfontosságúnak tartják. A következő lépés az EP saját kezdeményezésű jelentésének elfogadása májusban, majd a Bizottság júliusi költségvetési javaslata alapján megkezdődnek a tárgyalások az Európai Tanács és az Európai Parlament között.

A szakbizottság szerint a fő kérdés az, hogy az EU képes lesz-e stabil finanszírozást biztosítani, miközben gazdasági növekedését és geopolitikai stabilitását is fenntartja.

A következő évek tárgyalásai meghatározzák, hogy az EU milyen irányba halad.

Elemzés

Az eredeti cikk több ponton is érzelmi hatást gyakorolt az olvasóra. Például a „hatalmas költségvetési kiadás” kifejezés a bővítéssel kapcsolatban negatív konnotációt hordoz. A „vonakodnak” szó használata a tagállamok új bevételekkel kapcsolatos álláspontjának bemutatásakor szintén nem teljesen semleges.

A cikkben több feltételezés is szerepel következtetésként. Például az, hogy az EU bővítése „hatalmas költségvetési kiadást jelenthet”, egy jövőbeli eseményre vonatkozó spekuláció. Az is feltételezés, hogy az új költségvetési struktúra rugalmasabban kezeli a változó gazdasági és politikai helyzeteket.

A cikkben tett állítások valóságtartalmát nehéz teljes mértékben ellenőrizni, mivel sok jövőbeli eseményre és politikai döntésre vonatkozik. Azonban a cikk alapvetően a nyilvánosan elérhető információkra és az EP dokumentumaira támaszkodik.

A cikkből arra lehet következtetni, hogy az EU előtt álló költségvetési tárgyalások komplexek és számos kihívást tartogatnak. Az EU-nak egyensúlyt kell teremtenie a különböző prioritások között, miközben biztosítja a fenntartható finanszírozást és a gazdasági növekedést.

Az esemény hatással lehet a magyar közéletre, mivel Magyarország is tagja az EU-nak, és a költségvetési döntések közvetlenül érintik az országot. A tárgyalások eredménye befolyásolhatja a Magyarországra érkező uniós források mennyiségét és felhasználását.

(Forrás: portfolio.hu)