Böszörményi-Nagy Gergely, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemet (MOME) fenntartó alapítvány kuratóriumi elnöke egy interjúban beszélt az egyetem helyzetéről. Az interjú azután készült, hogy a MOME hallgatói egy nyilvános eseményen szerettek volna aláíratni vele egy dokumentumot az egyetem autonómiájáról, amit a kuratóriumi elnök nem fogadott el.

Böszörményi-Nagy az interjúban elmondta, hogy a megállapodásokhoz párbeszéd szükséges, az általa „ultimátumnak” nevezett megközelítést pedig nem tartja elfogadhatónak egy nemzeti intézmény fenntartójaként. Állítása szerint az egyetem vezetése nyitott volt a párbeszédre, de a hallgatók ezt többször elutasították. Véleménye szerint a követelések elfogadása a modellváltás visszavonásával lenne egyenértékű, mivel a fenntartó nem gyakorolhatna kontrollt az intézmény felett. Ez ellentétes lenne az alapítványok céljával és akadályozná az egyetem megújulását célzó reformokat.

Böszörményi-Nagy szerint a MOME szenátusa önállóan dönt minden oktatási, kutatási és hallgatói ügyben, biztosítva az akadémiai szabadságot. A szervezeti modell és a költségvetés kérdéseiben azonban a szenátus csak a fenntartóval egyetértésben hozhat döntéseket, mivel ezekben teljes konszenzus szükséges az alapítvány felelősségvállalásához.

A kuratóriumi elnök szerint a MOME az elmúlt öt évben dinamikusan fejlődött. Állítása szerint a hallgatók többsége támogatja az egyetem megújulását, és a tiltakozások hátterében más okok állnak. Azt is kijelentette, hogy a tiltakozó diákoknak nem kell retorzióktól tartaniuk.

Böszörményi-Nagy szerint a reformfolyamat egyes megszokásokat, meggyőződéseket és egyéni érdekeket sérthet. Véleménye szerint a MOME vezetése korábban nem hajtotta végre a szükséges reformokat, és a képzés hiányosságait a jó sajtóval és kiemelkedő diákokkal fedte el. Mivel a művészeti képzés költséges, az államnak elvárható, hogy a finanszírozásért cserébe fejlődést várjon el.

Koós Pál 2023-as rektori megválasztásával kapcsolatban Böszörményi-Nagy elmondta, hogy több nemzetközi jelentkező is volt, de a szenátus már az elején elutasította őket. Ez a fenntartó számára csalódást okozott, mivel a szenátus a régi mintázatokhoz ragaszkodott. A két jelölt közül az egyik a status quót, a másik a hiányosságokkal való szembenézést képviselte. Böszörményi-Nagy szerint Koós Pált helyesen és jogszerűen terjesztették fel, de a jövőben új pályázatot írnak ki, ha a szenátus és a kuratórium nem ért egyet egy személy kinevezéséről.

Böszörményi-Nagy szerint a helyzet rendeződni fog, és elismerte, hogy a lemondott rektor, ő maga, a szenátus és az alapítvány is hibákat követett el, de ezek orvosolhatók. Véleménye szerint az egyetem megújulása az egyetem érdeke, hogy hosszú távon helyt tudjon állni a változó körülmények között. Az alapítvány feladata az egyetem ösztönzése és támogatása ebben.

A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem korábban családias, de szegény intézmény volt, és már a modellváltás előtt megjelent a modernizációs igény. Az elmúlt években több konfliktus is volt az egyetemen, például Koós Pál rektorrá választása. A MOME Front tagjai Koós távozását követelték, ami meg is történt. A hallgatók három követelést fogalmaztak meg a fenntartó felé egy tervezett „társadalmi szerződésben”.

Elemzés

Az eredeti cikk számos nyelvi eszközzel próbált hatni az olvasóra, például érzelmileg túlfűtött kifejezésekkel („kultúrharc”, „csatatérré változtatják az egyetemet”), általánosításokkal („hallgatók alapvetően nincsenek a megújulás ellen”), és feltételezésekkel („sosem volt cél a megállapodás”). A cikkben következtetésként tálalt feltételezések voltak, például az, hogy a hallgatók tiltakozásának hátterében valójában más okok állnak, és hogy a korábbi vezetés elfedte a képzés hiányosságait.

A cikkben tett állítások valóságtartalmát nehéz megítélni, mivel sok állítás szubjektív véleményen alapul. Például, hogy a MOME az utóbbi öt évben az ország legdinamikusabban fejlődő egyeteme lett, vagy hogy a hallgatók többsége támogatja az egyetem megújulását. Ezek az állítások objektív mérőszámok hiányában nehezen ellenőrizhetők.

A cikkben leírtakból arra lehet következtetni, hogy a MOME-n komoly konfliktusok vannak a fenntartó és az egyetem egyes szereplői között a modellváltás és az egyetem jövője kapcsán. A kuratóriumi elnök nyilatkozata azt sugallja, hogy a fenntartó határozottan elkötelezett a reformok mellett, és nem hajlandó engedni a hallgatók követeléseinek.

Ez az esemény hatással lehet a magyar közéletre, különösen a felsőoktatásban zajló modellváltás kapcsán. A MOME-n történtek rávilágítanak a modellváltással járó feszültségekre és a különböző érdekcsoportok közötti konfliktusokra. Az eset példaként szolgálhat más egyetemek számára is, és befolyásolhatja a jövőbeli reformok irányát és módját.

(Forrás: telex.hu)
Kép: MOME