A Microsoft bejelentette a Majorana 1 nevű kvantumcsip fejlesztését, amely topologikus kvantumbiteket használ. A cég szerint ez a chip lehetővé teheti stabilabb kvantumbitek létrehozását.

A hagyományos számítógépek bitekkel dolgoznak, melyek értéke 0 vagy 1 lehet. A kvantumszámítógépek qubiteket használnak, melyek a szuperpozíció elve alapján egyszerre lehetnek 0 és 1 állapotban is. A qubitek számának növelésével a számítási kapacitás elméletileg exponenciálisan nő. A kvantum-szuperpozíció megszűnése hibákat okozhat, melyek minimalizálása a kvantumtechnológia egyik fő kihívása.

A Majorana-részecskék olyan részecskék, melyek önmaguk antirészecskéi. Létezésüket 1937-ben feltételezte Ettore Majorana. A Microsoft kutatói azt állítják, hogy sikerült ilyen részecskéket létrehozniuk, és mikrohullámokkal kiolvasni a bennük tárolt kvantuminformációt.

A szupravezetők ellenállás nélkül vezetik az áramot. A topovezető egy olyan szupravezető, amely potenciálisan képes egy új halmazállapot létrehozására. A Majorana 1 egy szupravezető (alumínium) és egy félvezető (indium-arzenid) kombinációjával működik.

Alekszej Kitajev fizikus 1997-ben dolgozta ki a topologikus kvantumszámítógép elvét. A Microsoft a 2000-es évek eleje óta foglalkozik a megvalósításával.

Philip Kim, a Harvard fizikusprofesszora szerint a topologikus qubitek potenciálisan forradalmasíthatják a kvantumszámítógépek fejlesztését, amennyiben a Microsoft tervei szerint működnek. Jason Alicea, a Caltech elméleti fizikusa szerint még bizonyítani kell, hogy a Microsoft valóban topologikus qubiteket hozott létre. A Microsoft szerint a Majorana 1-re nyolc ilyen qubitet helyeztek, és a chip egymillió qubitig skálázható. Jelenleg még nem végeztek olyan számításokat, amelyek más módon nem lennének kivitelezhetők.

Amennyiben a Microsoft kvantumprocesszora működik, az potenciálisan megkönnyítheti a kvantumszámítógépek hibáinak korrigálását. A topologikus qubitek kisebb valószínűséggel veszíthetik el szuperpozíciójukat. A skálázható és programozható kvantumszámítógépek az emberiség összetett problémáinak megoldásában segíthetnek, különösen a kémiában és az anyagtudományban.

Elemzés

Az eredeti cikk több ponton is érzelmi hatást próbált elérni az olvasónál. Például a bevezetőben a „felborítják a […] status quót” kifejezés dramatizálja a helyzetet. A cikk emellett sugalmazóan fogalmaz, amikor a Microsoft sikerét valószínűsíti („feltéve, hogy a dolog tényleg működik majd”).

A cikk több következtetésként tálalt feltételezést is tartalmaz. Például azt állítja, hogy a Microsoft chipje „évekre” hozhatja közelebb a valódi kvantumszámítógépeket, holott ez még nem bizonyított. Hasonlóképpen, a cikk azt sugallja, hogy a topologikus qubitek automatikusan megoldják a kvantumszámítógépek hibáinak problémáját, holott ez is egy feltételezés.

A cikkben tett állítások nagyrészt megfelelnek a valóságnak, amennyiben a Microsoft és más szakértők nyilatkozataira támaszkodnak. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy a kvantumtechnológia területén sok dolog még kísérleti fázisban van, és a jövőbeli eredmények nem garantáltak.

A cikkben leírtakból arra lehet következtetni, hogy a Microsoft jelentős előrelépést ért el a kvantumtechnológia területén. Azonban a technológia valós hatásának megítéléséhez további kutatásokra és eredményekre van szükség.

Ennek az eseménynek potenciálisan jelentős hatása lehet a magyar közéletre, különösen a tudományos kutatás és a technológiai fejlesztés területén. Ha a kvantumszámítógépek valóban elterjednek, az új lehetőségeket teremthet a magyar kutatók és vállalatok számára.

(Forrás: telex.hu)