Belföld
Alekszandar Vučić budapesti látogatása február 17-én
Alekszandar Vučić szerb elnök 2025. február 17-én Budapestre látogat. A Tanjug szerb hírügynökség szerint a látogatás során találkozik Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel, és átveszi a „Magyar Érdemrend nagykeresztje a nyaklánccal és az arany sugaras csillaggal” kitüntetést Sulyok Tamás magyar elnöktől, melyet még 2024-ben ítéltek oda neki.
Orbán Viktor és Alekszandar Vučić legutóbb 2025 januárjának közepén tárgyaltak egymással Belgrádban, Orbán Viktor indiai utazását követően. Alekszandar Vučić legutóbbi budapesti látogatása 2024 novemberében történt.
Szerbiában az elmúlt hónapokban tüntetések zajlottak. A tüntetések előzménye, hogy 2024 novemberében az újvidéki vasútállomáson egy előtető leszakadt, ami tizenöt ember halálát okozta. A legutóbbi, február 15-én tartott tüntetésen a hírek szerint több tízezren vettek részt.
Elemzés
A cikkben leírtakból arra a konklúzióra lehet jutni, hogy a két ország közötti kapcsolatok továbbra is szorosak, ugyanakkor Szerbiában belpolitikai feszültségek tapasztalhatók.
Ennek az eseménynek a hatása a magyar közéletre közvetlenül nem mérhető, de a két ország közötti kapcsolatok alakulása befolyásolhatja a gazdasági és politikai együttműködést.
(Kép: X/Alekszandar Vučić)
Tetszett a cikkünk?
Az Okoshír 2024 novemberében azzal a céllal indult, hogy egy új, tiszta hangot képviseljen a magyar médiában.
A három alapító a kezdetektől fogva, főállás mellett, önerőből készíti a tartalmakat.
Mégis, az Okoshír rengeteg interjút, beszámolót és hírt szállít az olvasóknak.
Ahhoz, hogy még több emberhez eljuthassunk, és magasabb minőségben még több interjút készíthessünk, kérjük, támogass minket!
👉 Támogasd az Okoshírt itt!
Belföld
Vitatott jogerő a Tisza Párt és az Index sajtóperében
A Tisza Párt elnöke csütörtökön nyilvánosságra hozta a Fővárosi Törvényszék azon végzését, amely szerint jogerőssé vált a párt gazdasági programjával kapcsolatos sajtó-helyreigazítási ítélet. A döntés értelmében a lapnak 30 napon keresztül közzé kell tennie, hogy valótlanul tulajdonítottak egy dokumentumot a párt adóprogramjának.
Az érintett hírportál kiadója, az Indamedia szerint azonban Magyar Péter állítása nem felel meg a valóságnak. Exterde Rita kommunikációs igazgató közleményében hangsúlyozta, hogy egyetlen Tisza-Index ügyben sincs lezárt, jogerős bírósági döntés. A vállalat álláspontja szerint a bíróság korábban elutasította a fellebbezésüket, ám ezt a lépést a szerkesztőség jogellenesnek tartja.
Eljárásjogi viták a háttérben
A kiadó képviselője megerősítette, hogy az elutasító végzéssel szemben újabb jogorvoslattal éltek. Ezzel párhuzamosan előterjesztették a végrehajtás felfüggesztése iránti kérelmüket is. A szerkesztőség érvelése szerint ezen kérelem elbírálásáig nem kötelesek megjelentetni a helyreigazító közleményt.
A jogi képviselet hangsúlyozta, hogy a portál a jogszabályoknak megfelelően jár el, és minden rendelkezésre álló eszközt kihasznál. Véleményük szerint, amíg a folyamatban lévő ügyek nem zárulnak le teljesen, nem lehet tényként kezelni a jogerős ítélet megszületését.
A kialakult helyzet tisztázása érdekében megkeresések érkeztek a Fővárosi Törvényszék sajtóosztályához. A bíróság álláspontja döntő jelentőségű lehet annak megállapításában, hogy a korábban kiállított jogerősítési záradék tartalma és érvényessége fennáll-e a benyújtott újabb fellebbezések tükrében.
Tiszta.AI Manipuláció Elemzés
Az eredeti közlés célja a két fél közötti információs háború bemutatása, ahol a jogi dokumentumok és az eljárásjogi értelmezések feszülnek egymásnak. A szöveg látványosan ütközteti a politikai szereplő győzelmi jelentését a médium defenzív, eljárásjogi érvelésével.
A forrásszövegben megjelenik a szubjektív minősítés a kiadó részéről: „a bíróság, megítélésünk szerint jogellenesen, elutasított”. Ez a fordulat alkalmas arra, hogy a bíróság pártatlanságát megkérdőjelezze a hír fogyasztójában. Emellett a „nem lehet tényként írni arról” fordulat a másik fél állításait a vélemény vagy a dezinformáció szintjére próbálja degradálni.
Bár mindkét fél (Magyar Péter és az Indamedia) megszólal, hiányzik a független jogi szakértői vélemény arról, hogy egy elutasított fellebbezés elleni újabb jogorvoslat valóban felfüggeszti-e a jogerőt. Az eredeti szöveg nem részletezi az „adóprogram” tartalmát sem, ami pedig az alapkonfliktus kiváltója volt, így a vita tisztán procedurális síkra terelődik.
(Kép: Index – fb)
🖤
Tetszett a cikkünk?
Napi 33 Ft-tal segítheted, hogy függetlenek maradjunk!
👉 Támogasd az Okoshírt itt!
Belföld
A TEK feltartóztatta az Ausztriából Ukrajnába tartó pénzszállítmányt
A Terrorelhárítási Központ egységei feltartóztattak két páncélozott pénzszállító autót, amelyek Ausztria felől érkeztek és Ukrajna irányába tartottak. A kormányzati kommunikáció az eseményt „ukrán aranykonvoj akciónak” nevezte a közösségi média felületein. A csütörtöki művelet során a magyar hatóságok hét ukrán állampolgárt vettek őrizetbe, köztük az ukrán titkosszolgálat egyik korábbi tábornokát.
A járművek raktere 40 millió amerikai dollárt, 35 millió eurót és 9 kilogramm aranyat tartalmazott. A szállítmány az osztrák Raiffeisen Bank és az ukrán állami Oschadbank közötti szokásos valutaszállítási folyamat része volt. Az ukrán pénzintézet közleménye szerint a két jármű indokolatlan feltartóztatása akadályozta a rendszeres bankfémszállítást.
Diplomáciai feszültség és kiutasítás
Az eset gyors nemzetközi visszhangot váltott ki a két ország vezetése között. Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter a közösségi médiában élesen bírálta a magyar intézkedést. A miniszter állítása szerint a magyar hatóságok gyakorlatilag túszul ejtették a pénzszállítókat. Válaszul Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hivatalos magyarázatot követelt Ukrajnától a szállítmány pontos hátteréről.
A feszültséget fokozta, hogy Sándor Fegyir, Ukrajna magyarországi nagykövete megpróbált bejutni a TEK központjába, de a belépést megtagadták tőle. Az ukrán diplomácia ezt követően szankciók bevezetésének lehetőségét helyezte kilátásba Magyarországgal szemben. A Kormányzati Tájékoztatási Központ pénteki közlése szerint a hét ukrán állampolgárt végül kiutasították az országból.
A lefoglalt értékek és a járművek további sorsáról a hatóságok egyelőre nem adtak részletes tájékoztatást. A magyar kormány fenntartja, hogy a nemzetbiztonsági kockázatok kivédése tette szükségessé a beavatkozást. Az ügy tovább terheli a háború kezdete óta egyébként is feszült magyar-ukrán viszonyt.
Tiszta.AI Manipuláció Elemzés
A magyar kormányzati kommunikáció célja a rendvédelmi siker és a nemzeti szuverenitás hangsúlyozása egy gyanúsnak beállított szállítmány megállításával. Ezzel szemben az ukrán fél a jogszerű gazdasági tevékenység politikai célú akadályozásaként és ellenséges lépésként keretezi az eseményt.
Mindkét fél erősen szubjektív, dehumanizáló vagy kriminalizáló kifejezéseket használ. A magyar oldal az „ukrán aranykonvoj akció” kifejezéssel a bűnügyi filmek világát idézi, elfedve a tranzakció banki jellegét. Az ukrán külügyminiszter a „túszul ejtették” fordulattal a jogszerűnek tűnő hatósági őrizetbe vételt terrorcselekményhez hasonló szintre emeli.
A beszámolók nem térnek ki a nemzetközi pénzszállítási protokollokra háborús helyzetben. Elhallgatják, hogy miért tartózkodott a konvojban egy volt titkosszolgálati tábornok, ami a magyar fél gyanúját támaszthatja alá, ugyanakkor azt is, hogy a Raiffeisen Bank részvétele igazolja-e a szállítmány legalitását.
(Kép: TEK – terrorelharitasi -kozpont)
🖤
Tetszett a cikkünk?
Napi 33 Ft-tal segítheted, hogy függetlenek maradjunk!
👉 Támogasd az Okoshírt itt!
-
Közélet-Politika1 napja
Jogerős ítélet: Nem a Tisza Párt készítette az Index által bemutatott adótervezetet
-
Belföld2 napja
Több mint 471 ezer határon túli magyar regisztrált az áprilisi választásokra
-
Közélet-Politika1 napja
Közzétette országos listáját a Fidesz-KDNP a 2026-os választásra
-
Közélet-Politika1 napja
A Médiatanács nem talált jogsértést a bíróság által korábban betiltott Bors-kiadványban
-
Külföld1 napja
Zelenszkij: Másfél hónap alatt állíthatjuk helyre a Barátság kőolajvezetéket
-
Közélet-Politika1 napja
A Kúria határozata szerint a közmédia Facebook-oldalán is kötelező a kiegyensúlyozott tájékoztatás
-
Közélet-Politika1 napja
Gönczi Gábor videóban népszerűsíti a Nemzeti Petíciót
-
Külföld1 napja
Izrael ötezer bombát dobott Iránra a konfliktus első napján